12. nap - május 5

https://40reggeljezussal.blogspot.hu/

12. nap

Hogyan találd meg Krisztust (1)

Az alábbi két fejezetet („Hogyan találd meg Krisztust 1-2) Morris Venden How to Make Christianity Real című könyvének 3. fejezetéből vettük át és adaptáltuk. Folytassuk utazásunkat alázattal és engedelmes lelkülettel. 

Gondoltad-e valaha, mi történne, ha Isten eltűnne? Volt idő, amikor úgy tűnt, hogy elveszett, sőt egyesek azt hitték, hogy meghalt. De ha Ő nem tűnt el, akkor miért olyan nehéz rátalálni? 

Néhány évvel ezelőtt olvastam egy fiatal diáklány levelét. Sosem fogom elfelejteni segélykiáltását: 

„Közülünk sokan, fiatalok és a gyülekezet hűséges tagjai, szomorú helyzetben vagyunk. Hatalmas  és  mélységes  szükségletünk  van,  amely  nem  nyer  kielégítést.  Éhen  halunk,  mert nem vagyunk táplálva. 

Kérlek, vegyétek komolyan szavaimat, mert tudom, mit beszélek. Naponta hagyják el fiatalok a gyülekezetet, megkeserednek, kiábrándulnak, reményüket vesztik, miközben másokat egyáltalán nem érdekel a vallás, mert nem találnak benne semmit, ami segítségükre lehet. 

Nincs többé szükségünk olyan prédikációkra, amelyek arról szólnak, hogy miként kell bizonyságot tennünk másoknak. Sokszor mondják nekünk, hogy hirdetnünk kell az evangéliumot, ám erre a kihívásra feleletképpen felfedezzük, hogy nincs is mondanivalónk. Hogyan tudnánk meggyőzni másokat, hogy várják Krisztust, ha a legtöbben közülünk föl sem ismernék, ha ma eljönne? Szükségünk van valakire, aki beszéljen nekünk Istenről. A hitalapelvekről és az egyházi gyakorlatokról mindent tökéletesen tudunk. 

Számos dolgot ismerünk, de nem ismerjük Krisztust. Sosem mutatták be nekünk, s ha Isten nem tesz csodát és nem nyilatkoztatja ki Őt, sosem fogjuk megismerni. 

Kérlek, tanítsatok meg arra, hogyan ismerjük meg Istent és az Ő jellemét. Lelki értelemben még csecsemők vagyunk! Jézusra van szükségünk! Vágyunk arra, hogy megismerjük Őt. Mutassátok  meg  nekünk  személyes  tapasztalatotok  által,  hogyan  kommunikálhatunk  Vele. Legnagyobb szükségünk Isten megismerése. Meg tudnátok mutatni, hogyan találjuk meg Őt?” 

Ez a kérdés azonban nem csak a 20 év körüli fiatalokra vonatkozik. Olyanok is, akik már 20 éve a gyülekezet tagjai, beismerték, hogy sikertelenül próbálkoztak megtalálni Őt. Valaki egyszer a következőképpen fogalmazta meg elkeseredését: „Azt hiszem, hogy Isten még a lakcímemet sem tudja.”  Érdemes  megfigyelnünk,  hogy  némely  bibliai  személyiség  hasonló  nehézségbe ütközött, amikor meg akarta találni Istent. Egy éhes lélek segélykiáltását olvashatjuk Jób 23:3 versében: „Ó, ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig…” Ámos 8:12 pedig olyan embereket említ, akik elcsigázottan járnak ide-oda, napkelettől napnyugatig az Urat keresve, és akik nem is fogják megtalálni Őt. 

Hát nem elcsüggesztő? Tudni akarjuk, hogy Isten egyáltalán megtalálható-e. És hogy kezdeményezheti-e az ember Isten keresését?

Isten keres bennünket… 

A Biblia szerint egyesek sikerrel járnak ebben a keresésben. Ők vannak kevesen. A Mt 7:14 verse két útról tesz említést, amely végső sorsunk felé vezet. Miközben a legtöbben közülünk a halál felé vezető széles úton folytatják a menetelést, másoknak sikerül megtalálniuk  a  keskeny  utat,  amely  az  örök  életre  visz.  Jézus  mondta,  hogy  ha  keressük  Őt, nyugalmat találunk a lelkünknek (Mt 7:7; 11:29), és Isten megígérte, hogy ha teljes szívvel keressük Őt, akkor meg fogjuk találni (Jer 29:13), mivel Ő nincs távol tőlünk (Csel 17:17). 

Ennek következtében van segítségünk, amikor Istent keressük. Nem kell a lelkésztől várnunk, hogy győzzön meg arról, hogy Istenre van szükségünk, az igazság azonban az, hogy Ő mindig ott van, ahol mi vagyunk, próbál magához vonzani még mielőtt időt és energiát fordítanánk az Ő keresésére. 

Emlékszem Jézus példázataira az elveszett juhról, az elveszett drakhmáról és a tékozló fiúról (Lk 15). A vámszedők és a többi „bűnösök” Jézus körül tolongva szívták magukba a szavakat. A félrehúzódó farizeusok és az írástudók, akik saját szemükben erényes emberek voltak, zúgolódni kezdtek: „Ez bűnösöket fogad magához, és velük együtt eszik” (Lk 15:2). 

Jézus egy nagy igazságot bemutató példázattal válaszolt: Isten keres bennünket, s az Ő keresése messze felülmúlja a mi keresési kísérleteinket. E három példázat bátorításul szolgál, mivel többnyire azt írják le, ahogyan Isten keresi az embert. És nem arról szólnak, hogy milyen emberek keresik Őt.

A veszteség… 

Az első példázatban egy száz juhval rendelkező pásztor észreveszi, hogy egyik állata elveszett. Eltűnt valahol a sivatagban, s ha magára marad, akár el is pusztulhat. S bár tudatában volt saját állapotának, nem találta meg a haza vezető utat. A pásztor azonnal elindult a sivatagba megkeresni a juhát, s nem nyugodott, míg meg nem találta. Nagy örömmel hozta haza, majd összegyűjtötte a barátait és a szomszédait: „Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, amely elveszett vala” (Lk 15:6). 

Jézus  rámutatott,  hogy  az  üdvösség  nem  annak  az  eredménye,  hogy  mi  keressük Istent, hanem annak, hogy miként válaszolunk, amikor Isten keres bennünket. Lehet, hogy a juhhoz hasonlóan tudjuk, hogy elvesztünk, ám nem ismerjük a visszautat. 

Isten azonban utánunk jön és megkeres. A második példázatban Jézus egy asszonyról beszélt, akinek volt tíz ezüstpénze. Egyik éjszaka észrevette, hogy az egyik pénzérme –  valószínűleg  a  házban  –  elveszett.  Mécsest  gyújtott  és  átkutatta  otthonát.  Hosszasan kereste, mert bár kis érme volt, számára nagy értéket jelentett. 

Megfigyelhetjük, hogy nem a sivatagban vagy a hegyekben veszett el, hanem a házban, gazdája otthonában. A pénzérme még azt sem tudta, hogy el van veszve. Tudta azonban ezt a gazdája, s addig kereste, míg meg nem találta. Aztán emlékeztetőül vendégséget szerzett. Jézus újból arra világított rá, hogy milyen nagyra értékel egyetlen lelket is a menny. 

Jézus a tékozló fiú példázatával zárta tanítását. Egy hálátlan fiúról beszélt, aki saját döntésének a következményeként mindenét elveszítette. Távoli országba utazott, s annyi gazdagságot  vitt  magával,  amennyit  csak  tudott.  Az  idegenben  eltűnt,  elveszett,  így próbálta  elfeledni  az  édesapját.  Bizonyos  idő  után  sikeres  lett,  barátokat  szerzett,  akik segítettek elkölteni a pénzét. De eljött az a nap is, amikor pénz nélkül maradt. Elkopott a kabátja. Még az inge is elkopott, s végül, amikor a disznókkal lakott együtt, „magába szállt”, s eszébe jutott atyja szeretete. Ennek a szeretetnek az ereje hívta haza, s akkor így szólt: „Fölkelvén, elmegyek az én atyámhoz…” (Lk 15:18). 

Létezik bűnbocsánat a tudatosan elkövetett bűnre? Megbocsát Isten azoknak, akik lemondanak a hitről és azt választják, hogy elvesznek? Ez a példázat arra tanít, hogy bár tudjuk a haza vezető utat, Isten minden nap az ajtóban vár, tekintete a láthatárt kémleli, hogy mikor tűnünk fel a messzeségben. S amikor megpillant, elénk szalad, fogad bennünket, és örömmel átölel. 

E  három  szemléltető  példával  Jézus  bemutatta  az  isteni  jóságot.  Az  élet  különböző helyzeteiben azonosulunk ezen tapasztalatok valamelyikével. Talán tudjuk, hogy el vagyunk veszve, ám nem ismerjük a hazafelé vezető utat, de az is megtörténhet, hogy úgy vesztünk el, hogy nem is vesszük észre. De akár meg is tervezhetjük azt, hogy elveszünk, és nem tudunk már visszatérni. Jézus arról biztosít, hogy Isten mindhárom embercsoportot keresi. Értékesek ezek az emberek a menny számára, és Ő mindenkor örül minden megmentett léleknek. 

Ez Isten óhaja. Ez az Ő megváltási terve. Ő nem egy távolságtartó személy, aki bújócskát játszik velünk, amikor a sorsunk forog a kockán. Nem kerül bennünket. Ellenkezőleg, olyan Istennek szolgálunk, aki sosem hagy tévelyegni, akár tudjuk, hogy eltévedtünk, akár nem, akár tudjuk a hazafelé vezető utat, akár nem. 

Függetlenül  attól,  hogy  milyen  helyzetben  vagyunk,  Isten  kezdeményez,  mellettünk marad, magához vonz, s várja, hogy megérezzük közelségét. Keressük Őt továbbra is, mivel Ő keresett előbb bennünket. Szeretjük Őt, mert Ő előbb szeretett, elhagyta a dicsőséget és egy bűnnel és nehézségekkel terhelt világba jött. Mindig Ő keres bennünket. 

„Rendben van” – mondhatja valaki –, „ám ha Krisztus keres bennünket, miért olyan nehéz megtalálni Őt?” 

Ez volt a nagy kérdés már kezdetben is, amikor a bűn behatolt a világba. Azért nem találjuk meg Őt, mert energiáinkat leginkább arra fordítjuk, hogy meneküljünk Tőle, s néha épp akkor menekülünk, amikor megtaláltuk Őt. 

Ádám a fák és a bokrok közé bújt el Édenben, mert tudta, hogy Isten nemsokára eljön, hogy találkozzon vele úgy, ahogy minden nap tette. S miután föllázadt a mennyei akarat ellen, már félt találkozni az Úrral. Végül talált egy sűrű bokrot, ahol elrejtőzhetett. Isten azonban hamar a keresésére indult. 

Jákób a pusztába menekült a családjától. A testvére halálra kereste őt, s úgy gondolta, hogy hamarosan vége az életének. Kimerülten rogyott össze egy poros útszélen, párnaként egy követ tett a feje alá, s próbált elaludni. S ekkor egy titokzatos, égig érő létrát látott álmában. Isten követte őt az úton, s Jákóbot meghatotta, amikor rádöbbent, hogy tévedései ellenére az Úr még mindig szereti. 

Jónás Isten elől menekült. Nem akarta elvinni Ninivébe az üzenetet, s „megszökött”. A  nyílt  tengeren,  a  hajóban  azt  gondolta,  hogy  végre  sikerült  elszöknie,  Isten  azonban még a hal gyomrába is vele tartott. 

A  tárzusi  Saul  Jeruzsálem  összes  keresztényét  megpróbálta  megölni.  Majd  Damaszkuszba utazott, hogy ott is keresztényeket üldözzön. Isten követte őt, s kész volt megbocsátani a múltját, sőt kész volt segíteni neki új életet kezdeni. A damaszkuszi úton végig kísérte őt, s eszébe juttatta azt az imát, amit István mondott halála előtt: „Uram, ne tulajdonítsd nékik e bűnt!” (Csel 7:60).

A menekülés útjai 

Nem  könnyű  megszabadulni  Istentől,  mégis  gyakran minden  tőlünk telhetőt megteszünk, különböző stratégiákhoz folyamodunk, hogy a nyomunkat veszítse. A valóság azonban  az,  hogy  egyetlen  dolog  elől  menekülünk:  az  engedelmesség  elől!  Próbálunk megszökni az igazsággal való szembesülés pillanata elől, s megértjük, hogy képtelenek vagyunk igazgatni az életet és az örök dolgokat. Énünk és büszkeségünk nehezítik megmentésünket. A szív saját erejéből, saját képességei és forrásai alapján akarja megvalósítani az üdvösség vallását. Arra akarunk támaszkodni, amit magunk erejéből elértünk, és különböző megoldásokat találunk ki, csakhogy ne kelljen engedelmeskednünk. 

Gyakran  próbáljuk  az  időt  jogosnak  tűnő  dolgokkal  tölteni,  mint  például  tanulás vagy munka, hogy ne kelljen komolyan gondolnunk olyan tényezőkre, mint az örökkévalóság és kapcsolatunk Istennel. A diákok gyakran panaszkodnak, hogy túl sok a tanulnivalójuk, s erre túl kevés idő áll rendelkezésükre. Ám ha visszagondolok egyetemi éveimre, elismerem, hogy azok voltak ám a gondtalan éveim, hiszen most egyre több felelősség és feladat hárul rám minden nap, s úgy tűnik, mintha egyre gyorsabban telne az idő. Valaki adott nekem egy könyvet, amelynek meglepő címe volt: „Hogyan élj 24 órát naponta”. Azt tervezem, egyszer majd elolvasom. Még nem lapoztam bele, mert nem volt elég időm! 

Ha  földi  tevékenységekbe  menekülünk,  beszippantanak  e  világ  gyönyörei.  Önmagunktól és Istentől is menekülni fogunk, mivel folyamatosan rengeteg tennivalónk lesz, állandóan  rohanunk,  folyamatosan  keressük  az  újabbnál  újabb  szenzációkat,  s  így  próbáljuk elhessegetni a jövőtől való félelmünket. Ez a gyönyörök utáni rohanás. Valósággal kifejlesztjük magunkban a nyugtalanság szindrómáját. S ha nem találunk elegendő tevékenységet vagy kedvtelést, ami lefoglalna, felháborodunk, mert nagy kínnak tűnik, hogy marad időnk arra is, hogy Istenre meg az örökkévalóságra gondoljunk! 

Annak ellenére, hogy folyamatosan arról panaszkodunk, hogy sokat kell dolgoznunk, valamelyest elégedettek is vagyunk, mivel a munka megakadályoz abban, hogy feláldozzuk az énünket. 

A menekülés egy másik módja a hamis vallás. Hivalkodva öltjük magunkra azt a vallási magatartást és nyelvezetet, amellyel rendelkezünk. A színjátszás szakemberei leszünk, azt  színleljük,  hogy  Isten  közelében  vagyunk,  miközben  ez  távolról  sem  igaz.  S  amikor nem  tudjuk  elfogadni  a  Vele  való  személyes  kapcsolatot,  módszereket  keresünk,  hogy elkerüljük Őt. Kedvünket leljük abban, hogy időnk nagy részében vitatkozzunk, szőrszálhasogatók módjára beszéljünk vallási témákról. A feltételezéseknek általában nincs gyakorlati hasznuk, ámde éles elméről tesznek bizonyságot, s ezzel becsaphatunk másokat, mert elhiszik, hogy vallásos emberek vagyunk. 

Bár tudatosan menekülünk Isten elől, Ő mindenhová követ, a közelünkben marad, segít, amikor nem tudjuk, mitévők legyünk, s tanácsol még akkor is, ha nem kérjük. Keresi az alkalmat, hogy kifejezhesse, mennyire szeret, s gondoskodik rólunk még akkor is, ha menekülünk.

Az Isten elől való menekülésnek van még egy kifinomultabb formája is, amelynek nem mindig vagyunk a tudatában, vagy egyszerűen nem akarjuk beismerni. Miután megértjük, hogy szükségünk van Istenre, s bár elfogadjuk, hogy engedelmeskednünk kell Neki, át kell adnunk magunkat, mégis újabb menekülési utakat keresünk. Kezdeményezzük a keresést, s azt képzeljük, hogy saját erőnkből képesek vagyunk megtalálni Őt.

Magatartásbeli változások

Sokan közülünk próbáljuk megváltoztatni a magatartásunkat, mert kézzelfogható megvalósításnak tűnik. Önvizsgálatot tartunk s próbáljuk megkeresni Istent önmegvalósítás és a pszichológia segítségével, anélkül, hogy Ő lenne életünk központja, és hogy példaképünknek Krisztust tartanánk. Próbálunk lemondani bűnös szokásainkról, gonosz gondolatainkról és törvénytelenségünkről. S ha sikereket érünk el magatartásunk megváltoztatásában, ha sikerül helyes erkölcsű személyekké válnunk, akkor azt hisszük, megtaláltuk Istent.

Néha azt hisszük, hogy megtaláltunk Istent, pedig csak kellemes érzelmek vagy túlhevült érzület vett erőt rajtunk. Ilyen az érzelmek vallása, amely nem Isten Igéjén alapszik. Keresünk egy bizonyos hangulatot, légkört, s próbáljuk jó emberekkel körülvenni magunkat. Isten-keresésünk sikere az aláhulló könnyek számától vagy a hátunkon végigfutó érzelmektől, a sejtelmes zenétől és fényhatásoktól függ, amelyek segítenek abban, hogy vallásosnak érezzük magunkat. Azt hisszük, hogy ha sikerült kialakítanunk a megfelelő hangulatot, lelki infúziót kapunk, ami majd érezteti hatását a legközelebbi érzelmi ébredésig.  

Ez történik minden menekülési módszerrel az igazság pillanatától addig a pillanatig, míg végre meg nem értjük: arra van szükségünk, hogy átadjuk magunkat Istennek. Menekülni próbálunk az imára való felszólításra válaszolva, a gyülekezetbe járva vagy a lelkésszel beszélgetve. Kibúvót keresünk azt állítva, hogy sosem lennénk képesek bizonyos tetteket elkövetni. Ígéreteket és erőfeszítéseket teszünk, ám telnek a napok, s az irodánk, a szobánk nem viseli a térdeink helyét, s a Jézus életét és jellemét bemutató Bibliánk fedőlapját lassan belepi a por.

Kiegészítés

Anyagias és elvilágiasodott világunkban az a titka a Biblia szerinti eljárásnak, hogy naponta Istennel kell járnod!

Isten terve ma az életemben

A következő üzenetet kaptam Istentől a mai napra:

__________________________________________________________ ______ ________________________________________________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Mit vár el tőlem Isten:

________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Isten terve a mai napomra

Reggel: __________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Délben: __________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Este: Korábban térjek nyugovóra, _____________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Személyek, akikért imádkozom:

1.  _____________________________

2. _____________________________

3.  _____________________________

4.  _____________________________

5.  _____________________________

6.  _____________________________

7.  _____________________________

8. _____________________________

9. _____________________________

10. ____________________________

Jegyzetek ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________

11. nap - május 4

11. nap

Hogyan tápláld a krisztusi természetet

A  tanfolyam  első  szakaszának  befejezésével  meghívjuk  Alejandro  Bullón  lelkészt, közölje azt az üzenetet, amelyet Isten szánt neked ma. Ő foglalja össze az eddig elhangzottakat. Isten áldjon meg téged! 

Azonnal  a  keresztsége  után  Krisztust  a  Szentlélek  elvezette  a  pusztába.  Ott,  a  magányban Jézus olyan kijelentést tett, amely örökre az erőteljes és boldog élet titka marad: „Nem csak kenyérrel él az ember, hanem minden igével, amely Isten szájából származik.” Lehet, hogy így érvelsz: „Lelkész testvér, értem, hogy miért beszélsz a Biblia tanulmányozásáról. Tudom, hogy tanulmányoznom kell, mégsem érzek vágyat, nem találok örömet az olvasásban!” 

Barátom, a Biblia olvasását elsősorban ne tartsd kötelességnek. Úgy tekints a Szentírásra,  mint  szerelmes  levélre.  Mit  tesz  egy  fiatalember,  amikor  levelet  kap  a  szerelmétől? A következőképpen gondolkozik: „Ó, mennyire idegesítő! Nincs kedvem elolvasni ezt a levelet, mert fáradt vagyok! Csak úgy kötelességből azonban mégis átfutok a sorokon!” Így tesz? Nem, bizonyára nem. Ellenkezőleg, reménykedve várja a levelet, türelmetlenül nyitja föl és lélegzetvisszafojtva olvassa el. És utána? Eldobja? Nem! A zsebében őrzi! Két perc múlva újra elolvassa, majd visszacsúsztatja a zsebébe. Öt perc múltán ugyanolyan türelmetlenül olvassa el, mint előző alkalommal. Még egyszer, aztán még egyszer, s még ezerszer, mígnem úgy érzi, hogy már nem kell elolvasnia, mivel még a pontokat és a vesszőket is tudja kívülről. De még ekkor is elolvassa a levelet. 

Mi ennek a titka? Honnan származik a levél elolvasásának eme buzgó vágya? Miért nem unja meg? A kulcsszó a SZERETET. A fiatalember szereti a levél íróját. Kedves testvérem, a Biblia nem szabályok és tiltások útmutatója. És nem egy megátalkodott nép történelmi leírása. Sem mérések, nevek és színek kötete. Nem egy furcsa állatokról és prófétikus jelképekről szóló könyv. A Biblia a legszebb szerelmes levél, amit valaha írtak! Egy meg nem értett szeretet története. Egy olyan szereteté, amely nem szűnik meg várni. Szerelmes levél, amely a Bárány vérével íródott. Kezdve a Teremtés könyvétől a Jelenésekig egy vörös fonal vezet végig minden lapján: a Bárány vére, amely a Golgotára hív: „Fiam, szeretlek, te vagy a legszebb dolog, amim van!” 

A Bibliában továbbá találkozhatsz számos hozzád hasonló ember élettörténetével. Olyan emberekével, akik kísértéseken és próbákon estek át. Akik néha elbuktak. Férfiak és nők, akik küzdöttek az érzelmekkel és szenvedélyeikkel, de akik a Bárány vére árán győztek. A leírások által azt mondja neked Isten: „Fiam, ne csüggedj el, nézz előre és haladj tovább. Sikerülni fog.” 

Mindezek mellett azonban a keresztényi élet legnagyobb ellensége a formalizmus. A Biblia gépies olvasásának nincs tápértéke az új természetre vonatkozóan. Az olvasás a Szerzővel való kapcsolat és párbeszéd kell, hogy legyen. Olvass el egy verset, majd elmélkedj fölötte. Próbáld meg alkalmazni, gyakorlatba ültetni az üzenetét. Tedd fel magadnak a kérdést: „Mi a mondanivalója ennek a versnek?” Válaszolj a kérdésre. Mondd el Istennek, hogy mit gondolsz. Beszélj arról, hogy milyen az életed az éppen olvasott üzenet fényében. Ne siess. Próbáld „élvezni” a Jézussal folytatott párbeszéd minden percét. Ne kötelességként vagy teherként tekints erre, hanem mint az Istentől származó személyes ígéretekkel való csodálatos találkozásra.

Más újabb ötlet annak érdekében, hogy megszeresd a Biblia tanulmányozását, az lehet, hogy ha egyes szám első személyben olvasod. Amikor a „mi” szóval vagy egy többes szám harmadik személyben írt szöveggel találkozol, fogalmazd át egyes szám első személybe. Helyezd életedet a Biblia lapjaira. Képzeld el, hogy Isten személyesen hozzád, és nem általában az emberiséghez szól. Például, a Róma 8:31 versében olvassuk: „Mit mondunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk?” Ezt a következőképpen olvashatod: „Mit mondok azért ezekre? Ha Te, szeretett Atyám, velem vagy, kicsoda állhat ellenem?” Ilyenképpen elmondhatod Istennek, hogy szerinted mi vagy ki van ellened, beszélhetsz félelmeidről, kételyeidről, bizonytalanságaidról, s mondandódat zárhatod azzal, hogy mindezek ellenére hiszed, hogy ha Ő veled van, semmi sem vehet erőt rajtad. 

Eme gondolatok mellett szeretnék megosztani veled néhány gyakorlati tanácsot, amit Tercio Sarli lelkész mondott az elmélkedésről, imáról és az Ige tanulmányozásáról szóló szemináriumán:

1. Válassz egy órát: Ahogyan minden nap egy bizonyos órában étkezel, úgy válassz egy órát, hogy egyedül maradhass Istennel, elmélkedhess, imádkozhass és tanulmányozhasd a Bibliát. Tudtad, hogy a nap 24 órájában 96 negyedórás időegység áll a rendelkezésedre? Mi lenne, ha két-három ilyen időegységet félretennél az Istennel való közösségápolásra?

2. Válassz egy helyet: A közösség ápolására félretett idő alatt csendre és nyugalomra van szükséged, hogy semmi se vonja el a figyelmedet. Ilyen lehet a nappali, a hálószoba, az iroda vagy épp kint a természetben is egy fa alatt, egy folyó partján. Ilyen helyeket választott maga Jézus is. Fontos azonban, hogy a hely lehetőleg mindig ugyanaz legyen, és hogy érezd magad kényelemben.

3. Törekedj az elcsendesedésre: Felejtsd el a gondjaidat, s az első perceket töltsd teljes csendességben, így készítsd fel a szívedet az Istennel való közösségre. Ha az áhítat ideje alatt eszedbe jut valami fontos tennivaló, jegyezd le egy papírlapra, s nem fog többé zaklatni a gondolata.

4. Őrizd meg az elmédben ennek az órának a célját: Azért vagy itt, hogy elmélkedj, beszélj Istennel, halld meg a hangját és imádkozz. Ne hagyd, hogy valami is eltérítsen ettől a tervtől. Ne használd ezt az időt a szombatiskolai lecke tanulmányozására vagy az ifjúsági órára való felkészülésre, esetleg más egyébre. Ez az óra az Istennel való közösségre legyen szentelve, semmi más foglalatosságot ne vállalj.

5. Imával kezdd: Természetes módon beszélj Istennel. Hívd meg Őt, hogy legyen veled ezen óra alatt, s kérd, hogy áldjon meg az elmélkedés, a tanulmányozás és az ima pillanataiban.

6. Használd a Bibliát: Válassz ki egy igeszakaszt, olvasd fel magadban, elmélkedj minden  mondatán,  s  törekedj  arra,  hogy  az  olvasás  által  meghalld Isten hangját. A Szentlélek csodálatos igazságokat  fog kinyilatkoztatni  életedre vonatkozóan. Kezdheted az evangéliumok egy vagy két fejezetének naponkénti felolvasásával. Meg fogsz lepődni, milyen sok értékes tanításra lelsz. Legyen kéznél egy füzet is, hogy lejegyezhesd a Szent Könyvben talált felfedezéseidet.

7. Egyéb lelki könyvek: A Biblia mellett számos jó könyv áll rendelkezésedre: Jézushoz vezető út, Jézus élete, Krisztus példázatai, Gondolatok a hegyibeszédről stb. Nem az a fontos, hogy sokat olvass, hanem, hogy elmélkedj az olvasottakon, amely akár egy kis részlet is lehet, mégis elégséges lelki tápláléknak bizonyulhat. Fontos az alapos elmélkedés az olvasottakról.

8. Az  ima  pillanatai: Most  már  készen  állsz  arra,  hogy  többet  beszélj  Istennel, a barátoddal. Mondj el mindent, amit akarsz. Beszélj aggodalmaidról. Ellen G. White mondja: „Hozzátok  gondotokat,  örömötöket,  szükségleteiteket  és  aggodalmaitokat, s mindazt, ami nyom és kínoz Isten elé! Terheiteket sohasem találja nehezeknek, soha ki nem fáraszthatjátok Őt. […] Nyomorunk és jajkiáltásunk szívéig hat. Vigyétek Őhozzá mindazt, ami szíveteket nyomja. Senki sem oly nehéz, hogy ne bírná el, mert hisz Ő tart fenn világokat, kormányozza a világmindenség ügyeit. Békességünk feltételei közül egyik sem oly jelentéktelen, hogy ne részesítené figyelemben.” (Jézushoz vezető út, 100. old.)

Annyit imádkozz, amennyit csak akarsz, és amennyire Isten téged ihlet.

9. Mennyi időt töltök ebben a közösségben? Nem lehet mindenkire érvényes időtartamot  meghatározni.  Egyesek  napi  negyed  órával  kezdik,  majd  növelik az időt, ahogy növekszik elmélkedési és közösségápolási képességük. Ennek az időszaknak az öröme progresszív, fejlődő. Ellen G. White szerint  egy órát  kell minden nap töltenünk a Jézus életéről és tanításairól való elmélkedéssel (Jézus élete, 63. old.). 

Most pedig nem marad más hátra, csak kezdd el, és tarts ki. Ne csüggedj, ha egyik vagy másik nap akadályok merülnek fel. Kezdd újra, s törekedj kihasználni ezt a csodálatos közösségi órát. Ennek az lesz az eredménye, hogy egyre inkább örülni fogsz az üdvösségnek, s szívesen megvallod hitedet és boldogságodat másoknak is, mivel „a szív, amely állandóan  Krisztusban  leli  nyugalmát,  folytonosan  és  komolyan  fog  Krisztusért  munkálkodni” (Jézushoz vezető út, 71. old.). 

Sikerült eddig minden nap Isten jelenlétében időznöd? IGEN? Ez csodálatra méltó! Folytasd így, ne tétovázz! Az első tíz nap sokkal nehezebb egy szokás kialakításában, de ne lazíts, mert az ellenség minden  rést megkeres, hogy tönkretegye új életmódodat. Légy tehát óvatos!

Isten azért teremtett, hogy kapcsolatot ápolj Vele

Tartod a kapcsolatot azokkal a személyekkel, akikért imádkozol?

„Ó, ha tudnám, hogy megtalálom őt, elmennék szinte az ő székéig…” (Jób)

Az igazság az, hogy Isten mindig ott van, ahol mi vagyunk, és próbál magához vonzani még azelőtt, hogy mi időt és energiát fordítanánk az Ő keresésére. Jézus bemutatta, hogy az üdvösség nem annak az eredménye, hogy mi keressük Istent, hanem annak, ahogyan válaszolunk akkor, amikor Ő keres bennünket. Isten minden nap az ajtóban várakozik, s tekintetével azt figyeli, hogy mikor tűnünk fel a távolban. S amikor meglát, fogadásunkra elénk szalad s örömmel köszönt. Ő kezdeményez, mellettünk marad, magához vonz s várja, hogy észrevegyük a jelenlétét. Folytassuk a keresést, mert előbb Ő keresett bennünket. Azért szeretjük, mert Ő előbb szeretett minket, amikor elhagyta a dicsőséget és eljött a bűnnel és nehézségekkel telt világba. Ő mindig keres bennünket. Nem könnyű megszabadulni Tőle, ám mi minden tőlünk telhetőt megteszünk, különböző stratégiákhoz folyamodunk, hogy elmaradjon tőlünk.

„Akik  azonban magukra öltik  Isten  teljes  fegyverzetét,  s  naponta  időt szentelnek    az elmélyedésre, az imára és a Szentírás tanulmányozására, azok a mennyel állnak kapcsolatban, és megmentő, átalakító hatást gyakorolnak a körülöttük élőkre.  Gondolataik  emelkedettek,  törekvéseik  nemesek  lesznek.  Világosan  megértik  az  igazságot és Isten iránti kötelességeiket. Vágyakozni fognak az ártatlanságra, a világosságra, a szeretetre és a többi mennyei adományra.” (Bizonyságtételek, 5. köt., 112. old.)

Tekintsd meg újra Isten tervét a mai napodra vonatkozóan.

Isten terve ma az életemben

A következő üzenetet kaptam Istentől a mai napra:

__________________________________________________________ ______ ________________________________________________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Mit vár el tőlem Isten:

________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Isten terve a mai napomra

Reggel: __________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Délben: __________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Este: Korábban térjek nyugovóra, _____________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Személyek, akikért imádkozom:

1.  _____________________________

2. _____________________________

3.  _____________________________

4.  _____________________________

5.  _____________________________

6.  _____________________________

7.  _____________________________

8. _____________________________

9. _____________________________

10. ____________________________

Jegyzetek ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________

10. nap - május 3

https://40reggeljezussal.blogspot.hu/

10. nap

Sikeres ember vagy!

Általában a következő kérdést teszik fel a sikeres embereknek: Mi a sikered titka?

Ha pénzzel és javakkal rendelkezel, akkor ez teljes siker, vagy csupán pillanatnyi siker? Az Istennel való naponkénti közösség nélkül minden siker csupán egy illúzió.

Ma felfedezzük a sikeres élet kulcsát. Meg fogjuk látni, hogy egyesek lelki győzelmet arattak, és áldották az Urat életükkel. Tanuljunk ránk hagyott bizonyságtevésükből.

Az Isten Igéjéről való elmélkedés a keresztény ember mindennapi lelki növekedésének elengedhetetlen eszköze. Néhány lelki óriás életének tanulmányozása által arra akar bátorítani a Szentlélek, hogy lelki győzelmet arass, s hogy ezt a győzelmet keresd Istenben életed minden napján.

Dávid

A lelki győzelmet aratók közül ő az első személyiség. Ezt jelenti ki róla a Biblia: „Találtam szívem szerint való férfiút, Dávidot, a Jesse fiát, ki minden akaratomat véghezviszi” (Csel 13:22).

Mi a kulcsa egy ilyen lelki magaslat elérésének? Erről maga Dávid beszélt: „Mely igen szeretem a te törvényedet, egész napestig arról gondolkodom!” (Zsolt 119:97).

Ez volt Dávid nagy titka, és ez legyen a tied is: a napot Isten jelenlétében az elmélkedéssel kezdeni és befejezni.

Legtöbb zsoltárában Dávid nyíltan beszél arról, hogy szenvedélyévé vált az Isten Igéjéről való elmélkedés. Amikor a „törvényt” emlegeti, akkor lényegében Mózes öt könyvére utal. Képzeld el, mit tenne Dávid ma, ha a Biblia ilyen sokféle fordítása állna a rendelkezésére. Mit tenne, ha az isteni Igéről szóló ilyen nagyszámú nyomtatvány állna a rendelkezésére. Minden bizonnyal azt mondaná, hogy előnyös helyzetben vagyunk, mivel ilyen nagy mennyiségű lelki táplálék áll a rendelkezésünkre.

A kereszténynek tanulmányoznia kell, és törekednie kell az értelmi fejlődésre, de mindenekelőtt a lelki fejlődésre. Amikor az Igéről elmélkedünk, elménk kapcsolatot teremt a végtelen Istennel. A Biblia ez által válik a legnagyobb erővé, amely befolyásolja a lelki természet fejlődését.

Mivel közösséget ápolt Istennel és kereste Őt, Dávid kitárta szívét Isten előtt, és egy igen magas lelki magaslatra jutott. A Biblia úgy beszél róla, mint aki mindenben sikeres ember volt. Ő volt „aki igen felmagasztaltaték”, „Jákob Istenének felkentje”, „Izráel dalainak kedvence”. „Ki kegyelmet talált az Isten előtt, és könyörgött, hogy hajlékot találhasson a Jákób Istenének.” „Szívem szerint való férfiú, ki minden akaratomat véghezviszi.” „Ki Dávidnak, a te szolgádnak…” (2Sám 23:1; Csel 7:46; 13:22; 4:25). Dávid győzött pásztorként, katonaként, királyként és zeneszerzőként. A gyakorlatban élte azt, amit leírt az első zsoltárban arról az emberről, aki komolyan veszi közösségét az Úrral, s az Ő Igéjén elmélkedik: „minden munkájában jó szerencsés lészen” (3. vers).

Lényegében éppen erre törekszik lelki növekedést célzó szemináriumunk is! Igen, szeretnénk, ha szokásoddá válna minden nap előbb Istent keresni. Utazásunk végéig még van 31 nap. A végén nem szeretnél egy újabb 41 napos utazáson részt venni, amely során minden nap áttanulmányozunk egy zsoltárt?

Ne feledd 

A  Szent  Könyvben  meg  van  írva  Isten  terve  minden  napodra  vonatkozóan.  Járulj azonnal ébredés után Isten elé. Lelked leghőbb vágya fölkelés után az legyen, hogy megismerd ezt a tervet. Dávidhoz hasonlóan meg fogod tapasztalni, hogy a Szentlélek csodálatos módon dolgozik minden nap az életedben. 

„Az a teremtő energia, amely létrehozta a világokat, Isten szavában van. Ez az Ige erőt ad; életet teremt. Minden parancsa ígéret, amelyet ha az akarat magáévá tesz, és a lélek elfogad, akkor a Végtelen életét viszi magával. Átformálja természetünket, és lelkünket Isten képmására újjáteremti.” (Előtted az élet, 126. old.)

Józsué 

Józsué egy másik vezető volt, aki megtanult erőt és bátorságot nyerni az Ige naponkénti  tanulmányozásából.  Izrael  vezetésének  feladata  egy  nagyon  nehéz  időszakban hárult rá, mivel a világ egyik legnagyobb vezető egyéniségének a helyébe kellett lépnie. 

Előtte óriások és hatalmas várfalak magasodtak, melyeket be kellett vennie. Közeledett az ütközet napja. Mindent alaposan, bölcsen, tisztánlátással kellett eltervezni. Emberileg lehetetlen küldetésnek tűnt.

Józsué tudta, hogy Isten nélkül sehová sem jut. Kereste Őt, mert tudta, hogy Isten győzelemre vezetheti. A Biblia azt mondja, hogy az Úr megjelent előtte és így szólt: „Csak légy  bátor  és  igen  erős,  hogy  vigyázz  és  mindent  ama  törvény  szerint  cselekedjél,  amelyet Mózes, az én szolgám szabott elődbe; attól se jobbra, se balra ne hajolj, hogy jó szerencsés lehess mindenben, amiben jársz! El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz” (Józs 1:7-8). Elmélkedj éjjel és nappal az Igéről: ez volt Józsué számára a mennyei akarat. 

Józsué engedelmes volt Isten iránt, és sikeresen bevezette Izrael népét a megígért földre. Isten szeretne téged is minden megtett lépésedben vezetni. Campbell McAlpine, az Alone With God: A Manual of Biblical Meditation című könyvében több személy tapasztalatát is megemlíti, akik megtanulták túltenni magukat a szorult helyzeteken úgy, hogy elkezdték  tanulmányozni  minden  nap  Isten  Igéjét.  Az  alábbiakban  bemutatunk  három esetet a könyvéből.

George Müller bizonyságtevése 

Az 1830-as évek elején George Müller szörnyülködve nézte kortársai hitetlenségét, s mindenképpen meg akart mutatni az embereknek – mint ahogyan ő említette – a „kézzel fogható bizonyítékát” annak, hogy Isten, a mi Atyánk hűséges és örök, aki szeretné bebizonyítani, hogy Ő, az élő Isten mindazok iránt hűséges, akik összhangban élnek mennyei elveivel. 

Az Úr megadta neki a kívánt alkalmat, s arra késztette, hogy az angliai Bristol városában árvaházakat alapítson. Müller az Úrtól kért mindent, amire szüksége volt. Semmit sem várt embertársaitól, csak egyedül Istenre hagyatkozott. Emberek ezreinek jelent ihletést az, ahogyan annak idején Müller megalapította és működtette ezeket az árvaházakat, de az élete, tevékenysége és szolgálata is példaértékű. A „Soul Food” (Lelki táplálék) című üzenetben tett bizonyságot arról, hogy milyen értéket nyújtott számára az elmélkedés. Íme: 

„Isten  irgalmas  volt  hozzám,  s  megtanított  egy  igazságra,  amelynek  jótékony  hatásait élvezem már tizennégy éve. Megértettem, hogy minden nap a legfőbb gondom az kell legyen, hogy lelkem örüljön az Úrban. Ezért nem az volt a legfontosabb feladatom, hogy észrevegyem, milyen sok teendőm van az Úr munkájában, hanem hogy mit kell tennem annak érdekében, hogy a lelkem épüljön és táplálkozzon az Úrban. Az Isten Igéjében található igazságot tanulmányozhatom, hogy bemutassam az elveszetteknek, hogy segíthessek a hívőknek, vigasztalást nyújtsak az elkeseredetteknek, s hogy Isten gyermekéhez méltóan viselkedjem. Ám, ha nem örültem volna Őbenne, nem erősödhettem volna meg minden nap lelkileg, és semmit sem tettem volna helyesen. 

Reggel általában csak imádkozni szoktam, de később megértettem, hogy a legfontosabb az Ige tanulmányozása és az elmélkedés. Ezáltal vigasztalást, ihletést és kiképzést nyertem. Isten vezetett és igazgatott, s így, az Ige által valós kapcsolatot alakítottam ki az Úrral. Ezért tehát minden nap tanulmányozni kezdtem az Újtestamentumot. Rövid imában kértem Isten áldását az Igére, s elmélkedtem, elemeztem minden egyes vers részleteit, próbáltam kivonni belőle egy áldást, ám nem a közösségért végzett szolgálatomra, nem a prédikálásomra, hanem saját lelkem táplálására. Minden reggel ugyanaz történt. Néhány  perc  elteltével  késztetést  éreztem,  hogy  megvalljam  egy  bűnömet,  vagy  hogy közbenjárjak,  hálát  adjak,  esetleg  áldást  kérjek.  Az  történt,  hogy  késztetést  éreztem  az imádkozásra. S néhány, imában eltöltött pillanat után visszaemlékeztem az olvasottakra, s  ezeket  személyes  vagy  másokért  mondott  kérésekké  változtattam,  de  mindig  az  volt a szemem előtt, hogy az elmélkedés legfőbb célja, hogy táplálékban részesüljön a lelkem. 

Ennek értelmében a jelenlegi és a korábbi gyakorlatom közötti különbség a következő: korábban azonnal imádkozni kezdtem felkelés után, s néha a reggeli elfogyasztásáig imádkoztam. Általában imádkozással kezdtem, kivéve azokat a napokat, amikor úgy éreztem, hogy kiszáradt a lelkem, s ilyenkor olvastam egy igeszakaszt a Szentírásból. És mi történt? Gyakran egy negyed, egy fél vagy akár egy egész órát töltöttem a térdeimen anélkül, hogy békét vagy tanítást kaptam volna, vagy éreztem volna azt, hogy összetört a lelkem. Némelykor fél órán át üres volt az elmém, s csak ez után kezdtem imádkozni igazából. 

Most pedig egyszerűen eltűntek ezek a problémák, mert valós közösségben vagyok Istennel, megbeszélem vele az Igében talált üzeneteit. Sokszor megborzadok azon, hogy miért nem jöttem korábban rá ezekre a dolgokra.” 

George  Müller  megtanulta,  hogy  a  bibliai  elmélkedés  olyan  áhítat,  amely  forradalmasítja az életünket.

Egy háziasszony 

„Rendszeresen  látogattam  a  gyülekezetet,  részt  vettem  minden  tevékenységben, mégis belül üresnek éreztem magam, mivel tudtam, hogy nincs személyes közösségem Istennel. Puszta egybeesésnek köszönhetően (vagy legalábbis akkor így képzeltem), a férjemmel egy lelkész tanításait hallgattuk az elmélkedésről. Miközben bemutatta a tanulmányt, megértettem, hogy ez jelenti a választ kereséseimre, mert így jobban megismerhetem Istent. A lelkész bemutatott néhány elmélkedési gyakorlatot, s még azon a héten megfogadtam Istennek, hogy naponta tanulmányozom Igéjét.

Néhány évnyi kutatás és tanulmányozás után, ma nem is tudom szavakban kifejezni azt, ami a szívemben és életemben van azért, hogy betartottam az Ige naponkénti tanulmányozásának fegyelmét, s megengedtem a Szentléleknek, hogy kinyilatkoztassa számomra Istent magát. Vannak napok, amikor érzem az Ő teljes magasztosságát és gyöngédségét, és vannak napok, amikor személyes és családomra vonatkozó ígéreteket és áldásokat kapok. Még feddése is szelíd és kellemes, mivel tudom, hogy szeret és közösségre törekszik velem. Bizakodó vagyok minden nap az Úrban, hogy még többet kinyilatkoztat Önmagáról az Ige által, s ezért áldom Őt. Vannak helyzetek, amikor úgy érzem, mármár fölrobbanok jelenlétének teljességétől.

Közel tizenöt éven át éltem különféle félelmek szorításában. Ezek abszurd és alaptalan félelmek voltak, de abban a pillanatban igencsak valóságosaknak tűntek. Ma szívem telve van hálával és dicsőítéssel Isten iránt, aki annyira személyesen ismer engem, hogy lényem minden szükségletéről gondoskodik.”

Egy üzletember

„Immár három éve, hogy Isten Igéjét tanulmányozom. Vágytam arra, hogy beszéljek néhány áldásról, melyeket az elmélkedés nyomán kaptam. Egy hónapon át tartó tanulmányozás után észrevettem, hogy már nincs szükségem a gyomorfekélyre kiírt gyógyszerre, sem a megszokott fájdalomcsillapítókra. Fél évvel később egy komoly üzleti kihívással szembesültem. Ám az aggodalom helyett mindent az Úr kezébe helyeztem és az Igében találtam erősítést. Egyetlen éjszakám sem telt el álmatlanul, és nem tápláltam negatív gondolatokat. Áldva legyen az Úr! Ő szabadított meg félelmeimtől és aggodalmaimtól!

Isten Igéjének tanulmányozása által sikerült nagyobb önfegyelmet gyakorolnom. Teljes mértékben megváltoztattam alvási, munkavégzési és táplálkozási szokásaimat. Reggel hatkor kelek és hét óráig elmélkedem. Reggeli előtt pedig szaladok öt és fél kilométert.

Néhány héttel ezelőtt futás közben Isten közölte, hogy visszaadta a fiatalságomat. Az elmúlt 25 évemhez képes sokkal jobb testi és lelki erőnlétben érzem magam.

Emellett megtanultam elmélkedni napközben is. Este, amikor nyugovóra térek, addig elmélkedem egy-két szövegen, mígnem elalszom. Ez az utolsó, amire gondolok. Ezután mélyen alszom. Amikor fölébredek, első gondolatom Isten Igéje.

Hálás vagyok azért a leckéért, amit kaptam az elmélkedésre vonatkozóan!”

Áldás a rendelkezésedre

Istennek minden napra van egy áldása számodra az Igében. Csak meg kell keresned.

„A mennyei béke és öröm forrásai felfakadnak a lélekhez az ihletett Ige által és hatalmas folyammá lesznek, hogy áldásul szolgáljanak mindazoknak, akik a közelében vannak.” (Előtted az élet, 192. old.)

Használd ki ezt az időszakot, s váljon szokásoddá, hogy a mindennapok első óráiban Isten elé járulsz. A 40 nap lejárta után észlelni fogod a változást. A Szentlélek naponta változtatja a törvénytelenséget feddhetetlenséggé, s e mindennapos folyamat következtében egyre jobban fogsz hasonlítani Krisztusra.

Olvasd el figyelmesen a következő kijelentést:

„A Biblia tanulója szemléli a Megváltót, és felébred lelkében a hit, az imádat és a szeretet  csodálatos  ereje.  Tekintetét  Krisztusra  irányítja,  és  a  szemlélő  átalakul Annak hasonlóságára, akit szemlél.” (Előtted az élet, 192. old.)

Ha békére és örömre törekszel, őrizd meg szívedben az alábbi üzenetet:

„Akik  azonban  magukra öltik Isten  teljes  fegyverzetét,  s  naponta  időt szentelnek  az elmélyedésre, az imára és a Szentírás tanulmányozására, azok a mennyel állnak kapcsolatban, és megmentő, átalakító hatást gyakorolnak a körülöttük élőkre.  Gondolataik  emelkedettek,  törekvéseik  nemesek  lesznek.  Világosan  megértik  az  igazságot és Isten iránti kötelességeiket. Vágyakozni fognak az ártatlanságra, a világosságra, a szeretetre és a többi mennyei adományra.” (Bizonyságtételek, 5. köt., 112. old.).

Látod, mennyire egyszerű? Elég, ha kialakul a szokás, s máris könnyebben, különösebb erőfeszítés nélkül kezdünk járni minden nap Istennel. Ha továbbra is minden nap Istennel jársz, tanulmányozási időszakunk végén majd találkozót tartunk, ahol oklevelet is fogsz kapni!

Isten azért teremtett, hogy kapcsolatot ápolj Vele 

A keresztény naponkénti lelki növekedésének elengedhetetlen eszköze az Isten Igéjéről való elmélkedés. 

Képzeld  el,  mit  tenne  Dávid,  ha  a  Biblia  ilyen  sokféle  fordítása  állna  a  rendelkezésére. Mit tenne, ha az isteni Igéről szóló ilyen nagyszámú nyomtatvány állna a rendelkezésére. Minden bizonnyal azt mondaná, hogy előnyös helyzetben vagyunk, mert ilyen nagy mennyiségű lelki táplálék áll a rendelkezésünkre. Istennek terve van minden napra vonatkozóan, s ez a terv a Szent Könyvben van megírva. Lelked leghőbb vágya ébredés után az  legyen,  hogy megismerd   ezt  a  tervet.  Dávidhoz  hasonlóan  te  is  meg  fogod  tapasztalni, hogy a Szentlélek minden nap csodálatosan dolgozik az életedben. „El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz” (Józs 1:8). Éjjel és nappal elmélkedj az Igéről: ez volt a Józsuéval kapcsolatos mennyei akarat. Hasonlóképpen szeretné Isten, hogy téged is vezessen minden lépésedben. „Isten irgalmas volt hozzám, s megtanított egy igazságra, amelynek a jótékony hatásait élvezem már tizennégy éve. Megértettem, hogy minden nap a legfőbb gondom az kell legyen, hogy lelkemnek örülnie kell az Úrban.”

Isten terve ma az életemben

A következő üzenetet kaptam Istentől a mai napra:

__________________________________________________________ ______ ________________________________________________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Mit vár el tőlem Isten:

________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Isten terve a mai napomra

Reggel: __________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Délben: __________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Este: Korábban térjek nyugovóra, _____________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Személyek, akikért imádkozom:

1.  _____________________________

2. _____________________________

3.  _____________________________

4.  _____________________________

5.  _____________________________

6.  _____________________________

7.  _____________________________

8. _____________________________

9. _____________________________

10. ____________________________

Jegyzetek ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________

9. nap - május 2

https://40reggeljezussal.blogspot.hu/

9. nap

Az elmélkedés gyakorlása (2)

Kezdjük az alábbi tanáccsal:

„A versről versre való mindennapi tanulmányozás gyakran a legáldásosabb. Olvasson el a tanuló egy bibliaszöveget és elméjét összpontosítsa annak megértésére, amit Isten abba a szövegbe helyezett el számára. Azután addig időzzön annál a gondolatnál, amíg azt magáévá nem teszi. Ha egy ilyen szakaszt mindaddig tanulmányoz, amíg annak jelentősége és értelme világossá nem válik előtte, ez nagyobb értéket fog jelenteni számára, mintha sok fejezetet olvasna át figyelmesen úgy, hogy nem tart a szeme előtt egy határozott célt. […] A nyomtatványok óriási áradatával – amelyeket állandóan önt a nyomda – fiatal és idős egyaránt megszokja a gyors és felületes olvasást, ennek következtében elméjük elveszíti az összefüggő és intenzív gondolkodást. (Előtted az élet, 189–190. old.)

Gyakoroljunk úgy, hogy kiválasztunk egy fejezetet, majd teljes egészében elolvassuk, hogy kifejtsük a tartalmát. Ezután válasszunk két-három szöveget, amelyekről elmélkedjünk.

Válaszd ki például 2Krón 20. fejezetét. Olvasd el a fejezetet, hogy megértsd, miről is van szó. Ha szeretnéd mélyebben elemezni, kezdd az olvasást már a 17. fejezettől. Figyeld meg, hogy Jósafát békeidőben készült a harcra, hadsereget szervezett, helyreállította a papságot, bírákat állított, hogy Isten akarata szerint ítélkezzenek. Egyszóval, a jólét idejében fektette le az alapokat, s amikor beköszöntött a válság, isteni látásmóddal kezelte a helyzetet.

Ne feledd:

Válságok azért vannak, hogy kiderüljön, ki kicsoda. Most pedig válasszunk három szöveget, és elmélkedjünk azokról: a 6, 9 és 12. verseket. „És monda: Oh, Uram, mi atyáink Istene! Nem te vagy-é egyedül Isten a mennyben, aki uralkodol a pogányoknak minden országain? A te kezedben van az erő és hatalom, és senki nincsen, aki ellened megállhatna” (2Krón 20:6).

Itt hol van a kihívás? Meg kell tanulnunk összpontosítani egy adott versre, elmélkedjünk arról, hogy milyen céllal helyezte oda Isten, s aztán elmélkedjünk fölötte, mígnem mennyei üzenetté válik számunkra.

Kezdetnek kiváló módszer néhány kérdést feltenni. Kérdezzük meg tehát 2Krón 20:6 versétől: „Ki is a menny és a föld Ura? Ki a világegyetem Ura? Kinek a kezében van az erő és a hatalom? S ha Ő uralkodik, akkor ki állhatna ellene?” Összpontosíts minden érzelmeddel és energiáddal, hogy felfedezhesd Isten akaratát. Szüntesd meg saját benyomásaidat vagy a másoktól, esetleg a kívülről érkező benyomásokat, s rendeld érzéseidet a Szentlélek vezetése alá, hogy megérthesd a 2Krón 20:6 verséből Isten tervét a mai napodra vonatkozóan.

Ne feledd:

„A Bibliát csak a Szentlélek segítségével ismerhetjük meg, aki az Igét adta.” (Előtted az élet, 189. old.).

Isten a Biblia által szól hozzám, én pedig imában beszélek Hozzá, így válaszolok szavaira. Folytassuk az elmélkedést, s próbáljuk meghallani az Úr hangját az Igében.

Most pedig hasonlóképpen járj el a 9., majd a 12. verssel is. „Amikor veszedelem jövend mi reánk, háború, ítélet, döghalál vagy éhség, megállunk e házban előtted (mert a te neved e házban van) és amikor kiáltunk hozzád a mi nyomorúságainkban: hallgass meg és szabadíts meg minket” (9. Vers).

Folytass párbeszédet a szöveggel. Milyen kérdéseket kell feltennünk annak érdekében, hogy ebből a versből megtudjuk, mit is akar mondani az Úr? Kihez kell kiáltanom, amikor szorult helyzetben vagyok? Isten meg fogja hallani a hangomat? Milyen biztosítékom van arra vonatkozóan, hogy megszabadít? Tegyél fel más kérdéseket is, és ismételd meg a 6. vers esetében alkalmazott folyamatot. Engedd, hogy Isten válaszoljon. Próbáld meghallani a hangját.

12. vers: „Oh mi Istenünk, nem ítéled-é meg őket? Mert nincsen mi bennünk erő e nagy sokasággal szemben, mely ellenünk jön. Nem tudjuk, mit cselekedjünk, hanem csak te reád néznek a mi szemeink.”

Most fogalmazd meg a kérdéseket, és kezdj el párbeszédet folytatni a szöveggel. Hallgasd meg Isten válaszát. Figyelted, hogy a Biblia tanulmányozása sokkal személyesebb, vonzóbb és erőteljesebb lett? Látod, hogy mennyivel könnyebb meghallani Isten hangját és felfedezni akaratát? Minden nap ültesd gyakorlatba ezeket az elveket.

„Akik  azonban  magukra öltik Isten  teljes  fegyverzetét,  s  naponta időt  szentelnek    az elmélyedésre, az imára és a Szentírás tanulmányozására, azok a mennyel állnak kapcsolatban, és megmentő, átalakító hatást gyakorolnak a körülöttük élőkre.  Gondolataik  emelkedettek,  törekvéseik  nemesek  lesznek.  Világosan  megértik  az  igazságot és Isten iránti kötelességeiket. Vágyakozni fognak az ártatlanságra, a világosságra, a szeretetre és a többi mennyei adományra.” (Bizonyságtételek, 5. köt., 112. old.).

Isten azért teremtett, hogy kapcsolatot ápolj Vele 

Ma gyakorlatba ültettük azt, amit az utóbbi napokban tanultunk az elmélkedésről. Ezek a leckék áldásul szolgálnak az életedre. 

A válságok azért vannak, hogy kiderüljön, ki kicsoda. „A Bibliát csak a Szentlélek segítségével ismerhetjük meg, aki az Igét adta.” (Előtted az élet, 189. old.). Engedd meg Istennek, hogy válaszokat kínáljon fel. Törekedj meghallani a hangját. Következik a találkozó!

Az  utazás  végén  találkozó  lesz  az  összes  résztvevővel,  s  akkor  majd  átvehetsz  egy igazolványt is!

Isten terve ma az életemben

A következő üzenetet kaptam Istentől a mai napra:

__________________________________________________________ ______ ________________________________________________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Mit vár el tőlem Isten:

________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Isten terve a mai napomra

Reggel: __________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Délben: __________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Este: Korábban térjek nyugovóra, _____________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Személyek, akikért imádkozom:

1.  _____________________________

2. _____________________________

3.  _____________________________

4.  _____________________________

5.  _____________________________

6.  _____________________________

7.  _____________________________

8. _____________________________

9. _____________________________

10. ____________________________

Jegyzetek ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________

8. nap - május 1

https://40reggeljezussal.blogspot.hu/

8 . NAP

Az elmélkedés gyakorlása (1)

A tegnap megtanultuk, hogy a lelki növekedés folyamatának elengedhetetlen eszköze az elmélkedés, mivel így ivódik bensőnkbe az igazság. Ma és holnap pedig a bibliai elmélkedés gyakorlati vonatkozásairól fogunk beszélni.

Olvasd el nagy figyelemmel a következő igeszakaszokat:

„Elközelítének pedig a faluhoz, amelybe mennek vala; és ő úgy tőn, mintha tovább menne. De kényszeríték őt, mondván: Maradj velünk, mert immár beestvéledik, és a nap lehanyatlott! Beméne azért, hogy velök maradjon. És lőn, mikor leült velök, a kenyeret vévén, megáldá, és megszegvén, nékik adá. És megnyilatkozának az ő szemeik, és megismerék őt; de ő eltűnt előlük. […] És monda nékik: Ezek azok a beszédek, melyeket szóltam néktek, mikor még veletek valék, hogy szükség beteljesedni mindazoknak, amik megírattak a Mózes törvényében, a prófétáknál és a zsoltárokban én felőlem. Akkor megnyilatkoztatá az ő elméjöket, hogy értsék az írásokat” (Lk 24:28-31, 44-45).

Olvasd el újra ezt az igeszakaszt. Gondolkodj azokon a részleteken, amelyeket nem sikerült megértened első olvasásra. Sikerült találnod valamit, ami „érinti” életed valamelyik vetületét?

Most pedig imában beszélj Istennek arról, amit kiemeltél a szövegből, valamint a gyakorlati tanulságokról, amelyeket sikerült levonnod a mai napodra vonatkozóan.

Segítségképpen elemezzünk néhány tanulságot, amelyek levonhatóak ebből a szövegből, s amelyeket meg kell tanulnunk, amikor elmélkedünk Isten Igéjéről.

1.    Elmélkedés Isten jelenlétében

Figyeljük meg ezt a pontosítást: „És lőn, mikor leült velük”. Ne feledd: Amikor föllapozom a Bibliát, Isten jelenlétében vagyok, mivel az Ige nem választható el Szerzőjétől. Amikor az Istennel való közösséged helyére mész a nap első óráiban, az Úr is veled megy, melléd ül vagy talán épp szembe veled, hogy beszéljen hozzád, és hogy meghallgasson. Az elmélkedés termékeny gyakorlásának ez az első követelménye.

Ünnepélyes pillanat ez, amikor a Teremtő Isten által alkotott lény és a Megváltó közösségben van egymással. Ilyenkor a Szentlélek irányítja a hívő elméjét, hogy megismerhesse ima és tanulmányozás által az életére vonatkozó isteni akaratot.

Valahányszor kész vagyok időt tölteni Vele, Ő is kész lesz velem időzni. Ennek érdekében az elmélkedést az Úrra várakozó magatartással kell kezdeni, miközben kitárjuk szívünket és elménket a Szentlélek előtt, amely elvezet majd Istenhez és az Igéhez.

Ez az én találkozóm Istennel, és semminek sem szabad megzavarnia ezt a szent pillanatot. Lelkemnek naponta szüksége van rá, hogy életet nyerjen. Szükségem van arra, hogy az Atya árnyékában időzzek. Salamon írta: „Az ő árnyékában felette igen kívánok ülni, és az ő gyümölcse gyönyörűséges az én ínyemnek” (Énekek 2:3).

Az Atya mellett beszélgethetünk, elolvashatunk szövegeket, énekelhetünk egy dicséneket vagy egyszerűen csak csendben maradhatunk az Ő jelenlétében. 

Csak itt, az Istennel ápolt közösség idején törethetnek össze életem gonosz erői. Erre nincs más lehetőség. „Csak egyetlen hatalom törheti meg a gonosz erejét az emberi szívben:  Isten  hatalma  Jézus  Krisztusban.  Csakis  a  Megfeszítettnek  vére  által  tisztulhatunk meg a bűntől. Csakis az Ő kegyelme képesíthet arra, hogy elbukott természetünk hajlamainak ellenálljunk.” (Evangelizálás, 601. old.). 

Fontos  tehát  megjegyeznünk,  hogy  az  Isten  Igéjéről  való  elmélkedésre  nincs  egy mindenkire  érvényes  képlet.  Csak  az  Atya  akarata  megismerésének  a  készsége  számít. A Szentlélek mindenkinek a rendelkezésére bocsátja azt a legjobb módszert, mely által megismerheti Istent. Ma csupán néhány ajánlatot közlünk. S ha ez elősegíti a közösségápolást Istennel, akkor alkalmazd. Ha nem, akkor kérd a Szentlelket, hogy mutasson egy számodra találóbb módszert.

2. Az Úr hangjának meghallása 

Már  tanultunk  arról,  hogy  az  elmélkedés  Isten  hangjának  meghallását  jelenti  az Ige által, valamint beszélgetést Vele ima által. Ahhoz, hogy tisztán és érthetően hallható legyen az Ő hangja, az alábbiakra kell odafigyelni: 

Krisztus uralma az életem fölött valóság? Kulcskérdés lehet a következő is: Van-e az életemnek olyan területe, amely nincs a Szentlélek ellenőrzése alatt? A megosztott szív megakadályozhat abban, hogy mélyebben megértsem Isten Igéjét.

A meg nem vallott bűn is megakadályoz abban, hogy felismerjem Isten hangját.

Nem fogom jól érezni magam Jézus jelenlétében, ha bűnt melengetek az életemben. Ha képmutatóan és tudatosan engedetlen vagyok a Biblia tanításaival szemben, akkor ez közvetlen befolyással lesz az Istennel való kapcsolatomra.

Dávid írta: „Ha hamisságra néztem volna szívemben, meg nem hallgatott volna az én Uram.” De mivel a szíve igaz volt Isten előtt, a következő versben kijelenthette: „Ámde meghallgatott Isten, figyelmezett könyörgésem szavára” (Zsolt 66:18-19).

3. Krisztus táplálékának elfogadása

A Bibliában Jézus úgy mutatkozik be mint Kenyér, és mint aki felkínálja a Kenyeret. A kenyerek megsokasításakor Ő adta át a kenyeret kiosztás végett, az emmausi tanítványokról szóló leírásban pedig azt olvassuk, hogy leült velük az asztalhoz, „a kenyeret vévén”. Valahányszor a Bibliához folyamodunk, hogy megismerjük Istent, felfedezzük, hogy mellettünk van Az, aki a kenyeret felkínálja. A Szentlélek által Ő fogja megismertetni velünk az Atya akaratát. Amikor eldöntjük, hogy elfogadjuk ezt a kenyeret a nap első óráiban, akkor teljes mértékben megelégszünk ezzel a kenyérrel. Az emmausi tanítványok tapasztalata azt igazolja, hogy amikor az Úr asztalánál ülünk, akkor bőséges táplálékot nyerünk az Igéből. Az Úr szívesen táplál bennünket. A felolvasott szövegben megfigyelhető, hogy miközben Jézus asztalhoz ült velük, vette a kenyeret, megáldotta, megtörte és nekik adta.

Ez fog történni velünk is ebben az időszakban, de életünk minden napján is. Az Úr elé járulunk, alázatosan keresve az Ő akaratát, és Isten minden gyermekének ki fogja nyilatkoztatni magát.

Vajon nem ez történt az emmausi tanítványokkal is? Ezt olvassuk a Bibliában: „És megnyilatkozának az ő szemeik”. Ismerjük a szöveget, amely azt mondja, hogy szemlélvén változunk el és hiszünk, mivel amikor az Úr elé járulunk a nap első óráiban, nem csak az igazságot nyilatkoztatja ki, hanem magát Krisztust.

S habár Jézus eltűnt a tanítványok szemei elől, a szöveg határozottan beszél arról, hogy jelenlétének boldogsága, öröme és szépsége velük maradt. Ezért lángoló szívvel szaladtak, hogy elvigyék Jeruzsálembe társaiknak is a hírt.

Ha az Úr jelenlétében elmélkedünk minden reggel, az eredmények láthatóvá válnak az életünkben: örömmel élünk az Ő jelenlétében, Krisztus tanúi és hírnökei leszünk, s betöltjük az isteni tervet arra a napunkra vonatkozóan.

Befejezés előtt gondoljunk a menny három, nekünk szánt igazgyöngyére: 
a) 2Móz 33:15: „Ha a te orcád nem jár velünk, ne vígy ki minket innen.”

b) „Látszólag nincs tehetetlenebb, valójában mégis legyőzhetetlenebb, mint az a lélek, aki érzi semmiségét, és teljesen a Megváltó érdemeiben bízik. Ima, valamint Isten Igéjének tanulmányozása által, és mert hiszi, hogy Isten állandóan jelen van, a leggyengébb ember is kapcsolatban lehet az élő Krisztussal, aki fogja kezét, és soha nem ereszti el.” (A nagy Orvos lábnyomán, 182. old.).

c) „Szánj időt arra, hogy a Megváltót válaszd mindennapi társaddá és meghitt barátoddá! Szakíts időt a Szentírás tanulmányozására.” (Boldog otthon, 110. old). 

Hogyan  érzed  magad  lelki  szempontból?  Érzed  a  növekedést?  Ha  eldöntöd,  hogy továbbra is minden nap keresed Istent, sokkal boldogabb leszel Krisztusban.

Isten azért teremtett, hogy kapcsolatot ápolj Vele

Ma és holnap a bibliai elmélkedés gyakorlati vetületeivel foglalkozunk.

Amikor az Istennel való közösséged helyét elfoglalod a nap első óráiban, az Úr is veled megy, melléd ül vagy talán épp szembe veled, hogy beszéljen hozzád, és hogy meghallgasson. Ilyenkor a Szentlélek irányítja a hívő elméjét, hogy megismerhesse ima és tanulmányozás által az életére vonatkozó isteni akaratot. Csak az Atya akarata megismerésére való készség számít. A Szentlélek mindenkinek a rendelkezésére bocsátja Isten megismerésének legjobb módszerét. A Biblia tanításai iránti nyílt és tudatos engedetlenség közvetlen módon befolyásolni fogja kapcsolatomat Istennel. Amikor az Úr elé járulok, alázattal igyekszem megismerni akaratát, és megértést találok. A közösség által Isten kinyilatkoztatja magát minden gyermekének.

Isten terve ma az életemben

A következő üzenetet kaptam Istentől a mai napra:

__________________________________________________________ ______ ________________________________________________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Mit vár el tőlem Isten:

________________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Isten terve a mai napomra

Reggel: __________________________________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Délben: __________________________________________________________ ________________________________________________________________________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Este: Korábban térjek nyugovóra, _____________________________________ ___________________________________________________________________ ________________________________________________________________ ________________________________________________________________

Személyek, akikért imádkozom:

1.  _____________________________

2. _____________________________

3.  _____________________________

4.  _____________________________

5.  _____________________________

6.  _____________________________

7.  _____________________________

8. _____________________________

9. _____________________________

10. ____________________________

Jegyzetek ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________ ________________________________