Itt találod a korábbi
felolvasásokat: http://40reggeljezussal.blogspot.com/
16. nap
Egy magasztosabb tapasztalat
„Napról napra
egyre többet kell megtanulnunk Krisztustól, hogy tanításaival összecsengő
tapasztalatokat szerezzünk. Magasztos és szent célokat valósíthatunk meg. Isten
azt akarja, hogy állandóan növekedjünk az ismeret és az erkölcs területén.
Törvénye az Ő hangjának visszhangja, amely mindenkit hív: »Jöjjetek feljebb!
Legyetek szentek, még szentebbek!« Keresztény jellemünk napról napra
tökéletesedhet.
Akik a
Mester szolgálatába álltak,
azoknak olyan tapasztalatokra van
szükségük, melyek sokkal magasabbak, mélyebbek és szélesebbek, mint
ahogy azt sokan gondolnák. Isten nagy családjának tagjai közül sokan aligha
tudják, mit jelent az Ő dicsőségét szemlélni, és dicsőségről dicsőségre jutni.
Sokuknak már van némi fogalma Krisztus tökéletes voltáról, és szívükben túlárad
az öröm. Vágynak jobban, mélyebben érzékelni a Megváltó szeretetét. Ezért
lelkükben ápolják az Isten utáni vágyakozás minden szikráját! A Szentlélek munkálkodik
azokban, akik ezt
akarják; formálja azokat,
akik formálódni akarnak, alakítja azokat, akik át akarnak
alakulni. Gyakoroljátok a lelki gondolkodást, és ápoljátok a szent közösséget!
Isten dicsőségének még csak a kora hajnali sugarait láttátok. Ha kitartóan
törekedtek megismerni az Urat, meg fogtok győződni arról, hogy »az igazak ösvénye olyan, mint a hajnal világossága, amely minél
tovább halad, annál világosabb lesz, a teljes
délig« (Péld 4:18).”
Olvasd el Jn 15:11 versét.
„Krisztus mindig
maga előtt látta, mit fog eredményezni küldetése. Fáradozással és
önfeláldozással teli földi
életét megvidámította az
a gondolat, hogy
mindez a gyötrelem
nem hiábavaló. Élete feláldozásával helyreállítja az emberiségben Isten
képmását. Kiemel bennünket a
porból, jellemünket újjáalakítja
saját jellemének mintájára,
és megszépíti saját dicsőségével. Krisztus látta, hogy
lelke miként gyötrődik majd, és elégedett volt. Megjelent szeme előtt a
végtelenségbe nyúló örökkévalóság, és látta azok boldogságát, akik az Ő megaláztatása árán bocsánatban és örök
életben részesülnek. Vétkeik miatt kapott
sebeket, bűneik miatt törték Őt össze. Ő bűnhődött, hogy nekik
békességük legyen, és az Ő sebei árán
gyógyulnak meg. Hallotta az üdvözültek ujjongását. Hallotta a megváltottakat Mózes
és a Bárány énekét énekelni. Noha előbb vérrel kell megkeresztelkednie,
noha a
világ bűnei ártatlan
lelkére súlyosodnak, noha
kimondhatatlan lelki gyötrelem
árnya borul reá, de az elé táruló
örömért vállalta a keresztet, és nem gondolt annak szégyenével.
Ebben az örömben
minden követője osztozni fog. Bármilyen csodálatos és dicső is lesz az
örökkévalóság, nem minden jutalom van a végső szabadulásig visszatartva. Hit
által már itt osztozhatunk a Megváltó örömében. Mózeshez hasonlóan ki kell
tartanunk, mint akik látjuk a
Láthatatlant.
Az egyház most
küzdő egyház. Most egy sötétségben veszteglő, majdnem teljesen bálványimádásba
merült világgal állunk szemben. De közeleg a nap, amikor a harc véget ér. Az
egyház győzni fog. Isten akarata lesz meg a földön, ahogy a mennyben is. Az
üdvözültek a menny törvényén kívül más törvényt nem fognak ismerni. Mindnyájan
boldog, eggyé vált család lesznek, magukra öltve Krisztus igazságának – a dicsőítésnek
és hálaadásnak – palástját. Az egész természet a maga páratlan szépségében
dicsőítéssel és imádattal adózik Istennek. A világ a menny fényességében fürdik
majd. A hold fénye olyan lesz, mint a nap fénye, és a nap hétszerte fényesebb
lesz, mint amilyen most. Az évek boldogságban peregnek majd. E kép felett a
hajnalcsillagok együtt énekelnek, és Isten fiai örömükben kiáltoznak, miközben
Isten és Krisztus együtt hirdeti ki: »Nem lesz többé bűn, és halál sem lesz
többé.«
Az eljövendő
dicsőséget bemutató látomások, ezek az Isten kezével megrajzolt jelenetek legyenek
drágák Isten gyermekeinek!
Az örökkévalóság
küszöbén állva halljátok meg a kedves üdvözlést, amely azokhoz szól, akik ebben
az életben együttműködtek Krisztussal, és kiváltságnak és megtiszteltetésnek tartották,
hogy Érte szenvedhetnek. Az angyalokkal
együtt leteszik koronájukat a Megváltó lábához, és így
kiáltanak: »Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és
bölcsességet és hatalmat és tisztességet és dicsőséget és áldást… A
királyiszék- ben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és
hatalom örökkön örökké« (Jel 5:12-13).”
Olvasd el Jel 7:9,17 versét. „És a halál nem
lesz többé; sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem lesz többé, mert az elsők
elmúltak” (Jel 21:4).
Istennel a hegyen. „Sohasem szabad szem elől
veszítenünk a láthatatlan dolgokról kapott látomást. Így tudunk megfelelő
értékrendet tartani az örökkévaló és az ideig való dolgok között. Ez ad erőt
ahhoz, hogy másokat a magasabb rendű életre ösztönözzünk.
»Jöjjetek fel énhozzám a
hegyre« – szól
Isten hozzánk. Mózesnek,
mielőtt Izrael megszabadításában
Isten eszközévé lehetett, negyven évet kellett a puszta magányában elvonultan
Istennel bensőséges közösségben töltenie. Mielőtt Isten üzenetét tolmácsolta a
fáraónak, az égő csipkebokorban megszólaló angyallal beszélt. Mielőtt Isten
népe képviselőjeként átvette a törvényt, fel kellett mennie a hegyre, és ott
meglátta Isten dicsőségét. Mielőtt végrehajtotta az ítéletet a bálványimádókon,
elrejtőzött a szikla hasadékában, és az Úr így szólt: »Kiáltom előtted az Úr nevét«: »irgalmas és kegyelmes Isten, késedelmes
a haragra, nagy irgalmasságú és igazságú… de nem hagyja a bűnöst büntetlenül«
(2Móz 33:19; 34:6-7).
Mielőtt életével
együtt letette Izraelért
hordozott terhét, Isten
felhívta a Piszga tetejére, és eléje tárta az Ígéret Földjének
dicsőségét. Mielőtt a
tanítványok elindultak misszióútjukra, Jézus
felvitte őket a
hegyre. Pünkösd erejének és
dicsőségének megnyilatkozása előtt volt a Megváltóval töltött éjszaka, az
együttlét a galileai hegyen, a búcsújelenet az Olajfák hegyén, és az angyalok
ígérete, valamint a napokig tartó imádkozás és bensőséges együttlét a
felházban.
Jézus, amikor
valamilyen nagy próba vagy fontos feladat előtt állt, elvonult a hegyek
magányába, és az éjszakát az Atyához való imádkozással töltötte. Egy éjszakai
imádkozás előzte meg az apostolok elhívását, a Hegyibeszédet, a megdicsőülést;
valamint a tárgyalótermi és a kereszten elszenvedett lelki gyötrelmet és a
feltámadás dicsőségét.”
Az imádkozás kiváltsága. „Nekünk is időt
kell szakítanunk az elmélkedésre, imádkozásra
és lelki felüdülésre.
Nem értékeljük az
ima erejét és
hatékonyságát úgy, ahogy kellene. Az ima és a hit megvalósítja
azt, amire a földön semmilyen hatalom nem képes. Ritkán kerülünk minden
vonatkozásban kétszer azonos helyzetbe. Folytonosan új dolgok történnek velünk,
és új próbákkal küzdünk, amelyekben a régi tapasztalatok nem adhatnak elegendő
eligazítást. Folyamatos világosságra van szükségünk, ami Istentől jön.
Krisztusnak mindig
van üzenete azok számára, akik figyelnek szavára. A Gecsemáné kerti lelki
gyötrelem éjszakáján az
alvó tanítványok nem
hallották Jézus hangját.
Volt valami homályos képük
az angyalok jelenlétéről,
de nem érzékelték
a jelenet súlyát
és dicsőségét. Álmosságuk és kábultságuk miatt nem nyerték el azt a
bizonyosságot, amely lélekben megerősítette volna őket a rájuk váró félelmetes
eseményekre. Ugyanígy ma is pontosan azok az emberek, akiknek a legnagyobb szükségük
lenne a mennyei útmutatásra, sokszor maradnak anélkül, mert nem keresik a
mennyel való bensőséges közösséget.
A kísértések,
amelyeknek naponta ki
vagyunk téve, szükségszerűvé teszik
az imát. Mindenfelől veszélyek
leselkednek ránk. Különösen azok vannak kísértésnek kitéve, akik
igyekeznek másokat az
erkölcsi fertőből kiemelni
és a pusztulástól
megmenteni. Mivel
folytonosan testközelbe kerülnek
a gonoszsággal, erősen
kell kapaszkodniuk Istenbe, különben ők maguk is megfertőződnek.
Rövid és sorsdöntő az az út, amely a szentség magaslatáról a mélységbe visz.
Egyetlen pillanat alatt megszülethetnek az ember sorsát örökre megpecsételő
elhatározások. Egyetlen elvesztett csata elég ahhoz, hogy a lelkünk védtelen maradjon.
Egyetlen bűnös szokás,
ha nem szállunk
határozottan szembe vele, acéllánccá szilárdul, és megkötözi az
egész embert.
Azért maradnak
sokan magukra a kísértésekben, mert nem tekintenek szüntelen az Úrra. Ha
engedjük, hogy Istennel való kapcsolatunk megszakadjon, védtelenek maradunk.
Minden jó szándék és elhatározás kevés a bűn leküzdéséhez. Imádkozó embereknek
kell lennetek. Ne erőtlenül,
csupán alkalomszerűen, rendszertelenül imádkozzatok,
hanem buzgón, kitartóan, szüntelenül! Nem mindig kell az imádkozáshoz
leborulni. Legyen szokásotok a Megváltóval beszélgetni, amikor egyedül vagytok,
amikor az utcán jártok, és amikor mindennapi munkátokban szorgoskodtok! A szív
szótlan fohásza szálljon fel folytonosan segítségért, világosságért, erőért,
ismeretért! Legyen minden lélegzetvétel egy- egy imádság!
Isten munkásaiként
meg kell keresnünk az embereket ott, ahol vannak – sötétségben, bűnbe
süllyedten és romlottsággal
beszennyezve. De amíg
Istenre támaszkodunk, aki a mi
napunk és pajzsunk, a bennünket körülvevő gonoszság egyetlen foltot sem fog
ruhánkon ejteni. Amikor pusztulásba rohanó lelkek megmentésén fáradozunk, nem
szégyenülünk meg, ha Istenben bízunk. Krisztus a szívünkben, Krisztus az
életünkben – ez a mi védelmünk. A jelenlétéből áradó légkör minden bűnnel
szemben iszonyattal tölti el szívünket.
Lelkünk annyira
azonosulhat az Ő lelkével, hogy gondolatban és szándékban egyek leszünk
Vele.
Hit és ima volt
az, ami által Jákob, a gyenge, bűnös ember Istennel küzdve győzött. Így
válhattok ti is szent és magasztos szándékú, nemes szívű férfiakká és nőkké,
akiket semmi sem térít el attól, ami igaz, jó és igazságos. Ez súlyos
gondokkal, terhekkel és fel- adatokkal jár, de minél nehezebb a helyzet és
súlyosabbak a terhek, annál nagyobb szükség van Jézusra.
Komoly hiba a
közös istentiszteletek mellőzése. E gyülekezés kiváltságát nem szabad könnyen
venni. A betegápolók sokszor nem élhetnek ezzel a kiváltsággal, de vigyázzanak
arra, nehogy szükségtelenül maradjanak távol Isten házától.
A betegek
szolgálatában a siker
inkább múlik az
odaszentelt és önfeláldozó
lelkületen, mint bármely,
pusztán világi foglalatosságban. Azok,
akik felelősségeket hordoznak, teremtsenek olyan helyzetet
maguknak, ahol Isten Lelke mélységesen tud hatni rájuk. Annyival buzgóbban
kell vágyódniuk a
Szentlélek segítségére és
Isten megismerésére, mint
másoknak, amennyivel nagyobb felelősséggel jár az ő megbízatásuk, mint
másoké.
A mi munkánkban
semmire sincs nagyobb szükség, mint az Istennel való kapcsolat gyakorlati
eredményeire. Mindennapi életünkkel kell megmutatnunk, hogy Megváltónkban békét
és nyugalmat találtunk. Az Ő békéje, amely szívünkben él, arcunkról sugárzik.
Hangunknak meggyőző erőt ad. Az Istennel való közösség emelkedetté teszi a
jellemet és az életet. Az emberek felismerik, mint az első tanítványok
esetében, hogy Jézussal voltunk. Ez olyan erőt ad a szolgálattevőnek, amilyet
semmi más nem adhat. Ne engedd, hogy bármi is elvegye tőled ezt az erőt.
Kettős életet
kell élnünk – az elmélkedés
és a cselekvés,
a csendes imádkozás
és a buzgó munka életét. Az Istennel töltött együttlétből merített erő
az éberség és figyelmesség komoly, megfeszített gyakorlásával párosítva
felkészíti az embert a mindennapi feladatokra, és a legnehezebb körülmények
között is lelki békességet ad.”
A mennyei tanácsadó. „Sok ember, ha bajba jut, azt hiszi,
földi baráthoz kell problémáival fordulnia és segítségért folyamodnia. Nehéz
helyzetekben kétely üli meg a lelküket, és az út sötétnek tűnik. Pedig az örök,
a hatalmas tanácsadó szüntelenül mellettük áll, és bizalmukat kéri. Jézus, a
nagy teherhordozó így szól: »Jöjjetek énhozzám… és én megnyugosztlak titeket«.
Miért fordulnánk Krisztus helyett megbízhatatlan emberekhez, akik éppúgy
Istentől függnek, mint mi magunk?
Talán érzed, hogy
milyen fogyatékos a jellemed és milyen gyengék a képességeid a munka
nagyságához mérten. De ha olyan lángelméd volna is, amelynél nagyobb nem
volt még
senkinek, az sem
volna elég munkádhoz. »Nálam nélkül
semmit sem cselekedhettek« (Jn 15:5) – mondja Urunk és
Megváltónk. Minden ténykedésünk eredménye Isten kezében van. De bármi történjék
is, kapaszkodjunk töretlen, kitartó bizalommal Istenbe!
Minden
kapcsolatodat, ami az üzleti életet vagy szabad idődet érinti, vagy ami egy
egész életre szól, buzgó, alázatos imával építsd ki! Így mutatod meg, hogy
tiszteled Istent, és Isten is
tisztelni fog téged.
Amikor félsz –
imádkozz! Ha elcsüggedtél,
szorítsd össze ajkadat az
emberek előtt; ne
vess árnyat mások
ösvényére, hanem mindent
mondj el Jézusnak! Nyújts ki segítségért
kezedet! Gyengeségedben ragadd meg azt az erőt, amely végtelen! Kérj
alázatosságot, bölcsességet, bátorságot, több hitet, hogy meglásd a fényt Isten
fényében, és örvendezz Isten szeretetében!”
Odaszentelődés és bizalom. „Isten csak az
alázatos és bűneit bánó embernek tudja és akarja kinyilatkoztatni önmagát.
Örül, ha a múltban kapott jótéteményekkel és áldásokkal indokoljuk a még
nagyobb áldásokra szóló igényünket. Isten többet ad a Benne teljes szívvel
bízóknak, mint amennyit várnak Tőle. Az Úr Jézus tudja, mire van gyermekeinek
szükségük; tudja, mennyi égi erőt fogunk az emberiség áldására igénybe venni;
és mindent megad, amit mások áldására és a saját lelkünk nemesítésére
használunk fel.
Kevésbé kellene
bíznunk abban, amit
mi magunk tudunk
tenni, és jobban
abban, amit az Úr tehet értünk és általunk. Hiszen nem a saját munkádat
végzed, hanem Istenét. Minden fenntartás nélkül add át Neki akaratodat, hadd irányítsa
Ő az utadat! Sose alkudozz a lelkiismereteddel! Tudd meg, mit jelent
Krisztusban szabadnak lenni!
A prédikációk
szombatról szombatra való puszta
meghallgatása, a Biblia
ismételt átolvasása, vagy versről versre történő magyarázása, mit sem
használ sem nekünk, sem azoknak, akik hallgatnak minket, ha a Biblia igazságait
nem visszük bele személyes életünkbe. Az értelmi képességeket, az akaratot, az
érzelmeket Isten Igéjének irányítása alá kell rendelni. S akkor a Szentlélek
munkája nyomán az Ige szabályai az élet alapelveivé lesznek.
Amikor az Úr
segítségét kéred, tiszteld meg Megváltódat azzal, hogy áldásait hittel
elfogadod. Minden erő, minden bölcsesség rendelkezésünkre áll. Csak kérnünk
kell.
Járj szüntelenül Isten világosságában! Elmélkedj
jelleméről éjjel és nappal! Akkor meglátod dicsőségét, és jóságában örvendezni
fogsz. Szíved átforrósodik szeretetétől; felemelkedsz, mint akit örökkévaló
karok hordoznak. Istentől kapott erővel és világossággal többet értesz meg, és
többet tudsz megvalósítani, mint amit valaha is lehetségesnek tartottál.
„Maradjatok énbennem.” „Krisztus így
kérlel bennünket: »Maradjatok énbennem és
én is tibennetek. Miképpen a szőlővessző nem teremhet gyümölcsöt magától,
hanemha a szőlőtőkén marad; akképpen ti sem, hanemha énbennem maradtok… Aki
énbennem marad, én pedig őbenne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül
semmit sem cselekedhettek… Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim bennetek
maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek. Abban dicsőíttetik
meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és legyetek nékem
tanítványaim. Amiképpen az Atya szeretett engem, én is úgy szerettelek titeket:
maradjatok meg ebben az én szeretetemben…«
»Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak
titeket, és én rendeltelek titeket, hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt
teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon: hogy akár- mit kértek az Atyától
az én nevemben, megadja néktek« (Jn 15:4-16).
»Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki
meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele
vacsorálok, és ő énvelem« (Jel 3:20).
»A győzedelmesnek enni adok az elrejtett mannából, és
adok annak fehér kövecskét, és a kövecskén új írott nevet, amelyet senki nem
tud, csak az, aki kapja« (Jel 2:17).
»Aki győz… adom annak a hajnalcsillagot«, »és felírom
őreá az én Istenemnek nevét, és az én Istenem városának nevét… és az én új
nevemet« (Jel
2:26-28; 3:12).”
„Egyet cselekszem.” „Aki Istenben bízik, elmondhatja
Pál apostollal: »Mindenre van erőm a Krisztusban, aki engem megerősít«
(Fil 4:13). Bármilyen
hibák és kudarcok
tapadnak is múltunkhoz, Isten segítségével le tudjuk győzni őket. Az
apostollal mi is elmondhatjuk: »Egyet cselekszem, azokat, amelyek hátam megett
vannak, elfelejtvén, azoknak pedig, amelyek előttem vannak, nékik dőlvén,
célegyenest igyekszem az Istennek a Krisztus Jézusban onnét felülről való
elhívása jutalmára« (Fil 3:14).” (A nagy orvos lábnyomán, 503–516. old.)
Isten azért teremtett, hogy naponta Vele élj
A Szentlélek
munkálkodik azokban, akik ezt akarják; formálja azokat, akik formálódni
akarnak, alakítja azokat, akik át akarnak alakulni.
A mi munkánkban semmire
sincs nagyobb szükség, mint az Istennel való kapcsolat gyakorlati eredményeire.
Mindennapi életünkkel kell megmutatnunk, hogy Megváltónkban békét és nyugalmat
találtunk. Az Ő békéje, amely szívünkben él, arcunkról sugárzik.
Jézus, a nagy
Segítő mondja: „Jöjjetek énhozzám és
megnyugosztalak titeket.” Eltávolodunk Tőle, hogy bűnnek alávetett emberi
lényeket kövessünk, olyanokat, akiknek az élete hozzánk hasonlóan Istentől
függ? Jézus jól ismeri gyermekei szükségleteit, és hogy menynyi mennyei erőt fogunk
elsajátítani az emberiség áldására, ezért felajánlja mindazt, amit képesek
vagyunk felhasználni mások javára és saját lelkünk nemesítésére. „Ha énbennem
maradtok és az én Igém bennetek marad, kérjetek és adatik néktek. Ezáltal
dicsőíttetik meg az én Atyám, sok gyümölcsöt teremtek és az én tanítványaim
vagytok” – mondja.
„Akik azonban magukra öltik Isten teljes
fegyverzetét, s naponta időt szentelnek az
elmélyedésre, az imára és a Szentírás tanulmányozására, azok a mennyel
állnak kapcsolatban, és megmentő,
átalakító hatást gyakorolnak a körülöttük élőkre…”
Isten terve ma az életemben
A következő üzenetet kaptam Istentől a mai
napra:
__________________________________________________________
______ ________________________________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________
Mit vár el tőlem Isten:
________________________________________________________________
___________________________________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________
Isten
terve a mai napomra
Reggel:
__________________________________________________________
___________________________________________________________________
________________________________________________________________ ________________________________________________________________
Délben:
__________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________
Este: Korábban térjek nyugovóra,
_____________________________________
___________________________________________________________________ ________________________________________________________________
________________________________________________________________
Személyek,
akikért imádkozom:
1.
_____________________________
2. _____________________________
3.
_____________________________
4.
_____________________________
5.
_____________________________
6.
_____________________________
7.
_____________________________
8. _____________________________
9. _____________________________
10. ____________________________
Jegyzetek
________________________________ ________________________________
________________________________ ________________________________
________________________________ ________________________________
________________________________ ________________________________
________________________________ ________________________________
________________________________
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése