10 nap
imádságban 2019
http://40reggeljezussal.blogspot.com/
Egy
mélyebb tapasztalat
7. nap – A dicsőséges cél
„Bizony mondom néktek, amennyiben
megcselekedtétek eggyel az én legkisebb atyámfiai közül, énvelem cselekedtétek
meg..” (Mt 25:40).
„Amit a büszke és önző szív
lealacsonyító szolgálatnak tekint, tudniillik szolgálni a bűnbe süllyedt,
jellemben és rangban mélyen alatta állóknak, éppen az képezi a bűntelen
angyalok munkáját. Krisztus önfeláldozó szeretetének lelkülete az, ami az eget
áthatja, és ez a lényege összes áldásainak. Ilyen a lelkülete Krisztus tanítványainak,
és ezt a munkát végzik” (Jézushoz vezető út. Budapest, 1999, Advent Kiadó, 58.
o.).
„Uram, nem hiszem, hogy én erre
képes vagyok! Ezúttal nagy hibát követtél el. Szeretnék érted dolgozni, de nem
itt!” Így kiáltottam fel az Úrhoz, miután egy alternatív középiskolába küldött,
ahová olyan kamaszok jártak, akiknek valahogy be kellett fejezniük a
tanulmányaikat, és felkészülni a munkavállalásra. Sokan közülük hajléktalanok
voltak, valamilyen erőszak áldozatai, utcai bandák tagjai, drogosok,
prostituáltak. 20 évig védett környezetben dolgoztam, egyházi iskolában, ezért
aztán a jelenlegi környezet gyakorlatilag elviselhetetlennek tűnt.
Az első napon a diákok visszatartott
lélegzettel jöttek be az osztályba, pulóverjük kapucniját mélyen a szemükbe
húzták. Már az első órán kitört a balhé, amikor az egyik fiú fenyegető, obszcén
szavakat üvöltött két másik fiú felé. És ott voltam én, végtelenül messze a
komfortzónámtól, a harc kitörésének pillanatában. Féltem. A durva szavak, a
zene, a laptopok képernyőjén megjelenő illetlen képek miatt visszavágytam a
biztonságos környezetbe. Én nem tartozom ide. Úgy éreztem magam, mint bárány a
farkasok között, vagy mint a tanítványok a viharos tengeren. Felkiáltottam.
„Uram, ments meg!”
Korábban Jeremiás könyvét olvastam
csendességemben, és az Úr ezeket a szavakat küldte nekem: „Ne félj tőlük, mert
én veled vagyok, és megszabadítalak! – mondja az ÚR. … Viaskodni fognak
ellened, de nem győznek le téged, mert én veled vagyok, hogy megszabadítsalak –
mondja az ÚR” (Jer 1:8, 19, ÚRK).
Tehát, gyorsan imádkoztam magamban,
kértem az Urat, hogy a Jeremiásnak adott ígéretét rajtam is teljesítse, és
teremtsen békét a teremben. Aztán tőlem szokatlan bátorsággal így szóltam a
diákokhoz: „Nem fogom megengedni ezt a fajta magatartást az osztályban. Kérlek,
üljetek le mindnyájan, és dolgozzatok a feladaton!” Képzelhetitek, mennyire
meglepődtem, amikor mindenki szót fogadott! Dicsőítettem Istent a szívemben,
hogy milyen jó és kegyelmes. A következő hetekben továbbra is azért ostromoltam
az Urat, hogy emeljen ki arról a munkahelyről. Meg voltam győződve arról, hogy
én nem tartozom oda. Ő pedig szokatlan módon válaszolt az imámra. Megmutatta
saját szívem állapotát.
Számítástechnika órán segítettem épp
egy diáknak, amikor hirtelen feltett nekem egy furcsa kérdést. „Jodi, te
keresztény iskolából jöttél ide, igaz?” Amikor igennel válaszoltam, tovább
faggatott: „Akkor miért vagy itt velünk?” A kérdés jól belém szúrt. Az Úr
elgondolkodtatott: „Te nem vagy készen arra, hogy a világnak szolgálj. Addig
biztosan nem, amíg ki nem lépsz az előítéleted és a félelmeid által épített
falak mögül. Utána azonban képes leszel az én szeretetemet közvetíteni ezeknek
a fiataloknak. Azért vagy itt, hogy változást idézz elő az életükben, és
bemutasd nekik az én jellememet.” És igaza volt! Azért nem voltam képes
szolgálni, mert még nem volt bennem szeretet. „Azt hiszem, azért vagyok itt,
hogy valami kis változást hozzak az életetekbe” – válaszoltam óvatosan a
fiúnak. Azon a délutánon még egyszer megismétlődött ez a jelenet, ezúttal egy
lány kérdezte tőlem ugyanezeket.
De milyen változást hozhattam én?
Kis dolgokkal kezdődött. Például: egészséges reggelit adtam nekik, hogy
legalább teljes értékű táplálékkal kezdjék a napot. Megnyertem a bizalmukat
azzal, hogy meghallgattam a történeteiket, beléptem a szenvedéseikbe, és
barátjuk, támogatójuk lettem.
Amikor 2004-ben a cunami tragédiája
történt Ázsiában, a diákok tudni akarták, mit gondolok a tragédiáról. Elmondtam
nekik, hogy a cunami Jézus közeli visszatérésének az egyik jele. Az egyik diák,
aki korábban már dicsekedett, hogy ő gyülekezetben nőtt fel, megkérdezte: „Nem
beszél erről a Jelenések könyve?” Megkértem, hogy olvassa fel a szakaszt. A
diákok nagyon megilletődve hallgatták, amikor elmagyaráztam nekik, hogy Jézus
figyelmezteti az embereket, hogy készüljenek. Hozzátettem, hogy ha valaki
szeretné tudni, hogyan készülhet fel Jézus eljövetelére, én örömmel elmondom
neki. Még aznap bejött egy lány az irodámba, és azt mondta, ő szeretné tudni.
Beszéltem neki arról, hogy Jézus mennyire szereti őt és a kisfiát. Végül
elfogadta Őt személyes Megváltójának! Abban az évben még több lehetőségem
adódott, hogy bemutassam Jézust „a gyerekeimnek”, és elvezettem őket odáig,
hogy elfogadják Őt.
„Isten sohasem vezeti másként
gyermekeit, mint ahogy ők is választanák, ha előre láthatnák a véget, és
felismernék ama terv dicsőségét, amelyet, mint az Ő munkatársai,
véghezvihetnek.” (Jézus élete. Budapest, 2010, Advent Kiadó, 182. o.).
A közös ima javasolt formája
Dicsőítés
- · Urunk, dicsőítünk azért, hogy Te érzékeny vagy szenvedéseinkre.
- · Dicsőítünk téged azokért, akik segítettek bennünket a hit útján, és közelebbi kapcsolatra vezettek Jézussal.
- · Dicsőítünk téged végtelen hűségedért.
Bűnvallás
és a bűn feletti győzelem kérése
- · Atyánk, kérünk, mutasd meg, mely bűnöket kell nyíltan bevallanunk, és melyeket csak titokban, neked! A te győzelmedet kérjük ezekben a küzdelmekben!
- · Bocsáss meg nekünk, Urunk, hogy időnként kételkedtünk vezetésedben! Bocsáss meg nekünk azért, hogy megpróbáltuk a saját megoldásainkat bizonyos nehéz helyzetekben, amikor jó okkal engedtél azokba besétálni.
- · Kérünk, bocsáss meg nekünk azokat az eseteket, amikor engedtük, hogy előítéleteink megakadályozzanak abban, hogy bizonyos embereknek bizonyságot tegyünk rólad!
Könyörgés és közbenjárás
- · Urunk, kérjük a te védelmedet a sebezhető gyermekekre, tinédzserekre! Kérjük, oltalmazd meg őket mindazoktól, akik árthatnak nekik; megronthatják őket!
- · Urunk, kérünk, adj együttérző szívet, gyöngéd kezeket, kedves szavakat azoknak, akik gyermekotthonokban dolgoznak!
- · Imádkozunk azon gyermekek családtagjaiért, akik lázadnak a tekintély ellen. Kérünk, add a te kegyelmedet, hogy együttérző, részvétteljes szívvel tudják kezelni a helyzeteket!
- · Kérünk, hívj el városi misszionáriusokat, hogy gyülekezeteket alapítsanak az Inter-Európai Divízió 20 országának 806 népcsoportjában!
- · Kérünk, hívd el munkások seregét, hogy gyülekezeteket alapítsanak az Inter-Amerikai Divízió 38 országának 948 népcsoportjában!
- · Imádkozunk saját gyülekezetünk tagjainak szívfájdalmaiért, és mindenkiért, aki itt jelen van.
- · Imádkozunk azért a hét személyért, akik az imalistánkon szerepelnek. Atyánk, csak Te ismersz minden élethelyzetet, amiben barátaink, családtagjaink és munkatársaink vannak. Vezesd őket a te ösvényeden, és vond őket közel magadhoz! Igényeljük 1jn 5:16 ígéretét.
- · Imádkozunk a jelenlevők személyes szükségleteiért is.
Hálaadás
- · Istenünk, köszönjük, neked végtelen szeretetedet és együttérzésedet irántunk!
- · Atyánk, köszönjük azt, hogy mindig gyöngéd figyelemmel óvsz bennünket!
- · Köszönjük, Urunk, hogy megérted gyengeségeinket, és részvéttel vagy irántunk!
Javasolt
énekek: Tégy engem békeköveteddé (ifjúsági, kottás ének); Itt az éltem, Jézusom (HÉ 254); Ó,
Sion, ébredj (HÉ 294); Van szívednek bánata, búja (Emeld fel szemed Jézusra… -
írott ének)
Ígéretek,
amelyeket igényelhetünk, amikor imádkozunk
·
„Ítéljetek a szegénynek és árvának;
a nyomorultnak és elnyomottnak adjatok igazságot!
Mentsétek meg a szegényt és szűkölködőt;
a gonoszok kezéből szabadítsátok ki” (Zsolt 82:3-4).
·
„Én fiacskáim, ezeket azért írom néktek, hogy ne vétkezzetek. És ha valaki
vétkezik, van Szószólónk az Atyánál, az igaz Jézus Krisztus.” (1Jn 2:1)
·
„Igen –
így szól az ÚR –, a hőstől is elvehetik a foglyokat, és megszabadulhat a
kegyetlen zsákmánya. Perlőiddel én szállok perbe, és én mentem meg fiaidat.” (Ézs 49:25, ÚRK)
„A tiszta
és szeplő nélküli istenfélelem Isten és az Atya előtt ez: meglátogatni az
árvákat és özvegyeket nyomorúságukban és szeplőtelenül megőrizni magunkat e
világtól.” (Jak 1:27)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése