17 . nap
Önkéntes adományok
„Amit teszünk, teljes szívvel tegyük. Örömmel és
hálával hozzuk adományainkat ezt mondva:
jó szívvel hozzuk Neked azt, ami a Tied. Az általunk hozható legdrágább szolgálat is semmiség amellett az ajándék
mellett, amit Isten ennek a világnak
adott. Krisztus egy ajándék minden nap. Isten a világnak adományozta Őt,
s kedvesen fogadja az emberekre bízott ajándékokat a mű előrehaladása
érdekében. Ezáltal elismerjük és elfogadjuk, hogy minden Istené.” (Manuscript 124,
1898)
„A szeretetteljes szívből fakadó ajándékot Isten
örömmel megáldja, és a lehető leggyümölcsözőbbé teszi az Ő szolgálatában. Ha szívünket Jézusnak adtuk át,
akkor ajándékainkat is elhozzuk Neki.
Aranyunkat, ezüstünket, legdrágább földi kincseinket, legjobb szellemi és lelki képességeinket örömmel szenteljük
annak, Aki szeretett minket, és önmagát adta érettünk.” (Jézus élete, 65.
old.)
Hála- és engesztelési adományok
„Hálatelt szívvel járuljatok az Úr elé
múltbeli és jelenlegi irgalmáért, s fejezzétek ki hálátokat jótéteményeiért,
hozzátok hálaadományaitokat, önkéntes adakozásaitokat bűnért való adományként.”
(Review and Herald, 1881. január 4.)
Utálatosak Isten előtt a félszívvel hozott adományok.
„Isten sáfárává tette az embert.”
A tized és a lelkiség
Ma számos vita a
tizeddel kapcsolatosan általában egy korlátolt kérdéskör köré
összpontosul. Kell-e tizedet adni? És
hová kell adnunk?
Miért kell tizedet
adnunk? A valóságban azonban ez a vita figyelmen kívül
hagyja az igazi kérdést: Miért rendelte el Isten a tizedrendszert? Van a tizednek más
rendeltetése is, mint az egyházi szolgálatok fenntartása? Megérthetjük-e a
tizeddel kapcsolatos kérdéseket
úgy, hogy az
elősegítse az Istennel való járásunkat?
A tizedről szóló
első leírás a Bibliában egy beszámoló Ábrahám Melkhisédekkel való
találkozásáról (1Móz 14:20). A második pedig akkor jelenik meg, amikor Jákób
megfogadja, hogy Isten áldásaira válaszként tizedet ad (1Móz 28:22). E két
példa közül egyik sem válasz Isten új
parancsolatára vonatkozóan. Egyszerűen csak folytatása annak a természetes
imádati formának, amit ők gyakoroltak. A tized által az emberek elismerték,
hogy Isten keze igazgatja életük anyagi
oldalát. Ezek az emberek nem támogatták az egyházat, mert még nem létezett egyház. Egyszerűen csak hódoltak
Istennek.
Később, amikor
Isten Izrael népének
közvetlen utasításokat adott
a tizeddel kapcsolatosan, ezek
az utasítások az
istentiszteleti szolgálatra vonatkozóan
hangoztak el. A szentélybe
kellett hozniuk a tizedet és az adományokat, mert ott lakozott Isten Neve (5Móz
12:5-6,11). Isten elfogadta a tizedet, és felhasználta a papok és léviták által
végzett szolgálatok fenntartására.
A Bibliát
tanulmányozva a továbbiakban az ébredésre való felszólítással találjuk társítva
a tizedet (2Krón 31; Neh 12:13; Mal 3). Az igazi ok mindig a vallási szolgálat,
egy olyan forma, mely által elismerjük Istennel mint Megváltónkkal való
kapcsolatunkat.
Mindezek mellett,
a tizedre vonatkozó
isteni terv Mt
6:25-34 verseiben van
leírva. Itt Jézus a pénzt és az anyagi javakat Istennel való közvetlen
konkurenciának állítja be. A következő választások elé állít: Kinek szolgálunk?
És hogyan szolgálunk? Érdemes megfigyelnünk, hogy a szövegkörnyezetben az
élet alapvető szükségleteiről, nem pedig fényűzésről van szó. Az olyan
életet, amely csak az étkezésre és a ruházkodásra összpontosít, Jézus „pogány”
jelzővel illeti. Ehelyett egy kihívás elé állít: „Hanem keressétek először Istennek országát és az ő igazságát, s ezek
mind megadatnak néktek” (Mt 6:33).
S még ha nem is
jelenik meg közvetlenül Mt 6. fejezetében, a tized az egyik legfontosabb
eszköz, amit Isten felhasznál tanítványi „gyakornokságunkban”, mivel segít
Urunkra összpontosítanunk, miközben az anyagi világgal küzdünk. Amikor tizedet
adunk, Istent helyezzük az első helyre. Elismerjük, hogy az Ő tulajdona
vagyunk, és hogy mindenünk az Övé. Elismerjük, hogy sáfárok vagyunk. Ennek
érdekében figyeljünk meg néhány módszert, amelyek segítenek abban, hogy a
tizedfizetésben is helyes imádatot alkalmazzunk.
Íme, mit tehetünk,
hogy javítsunk az imádaton:
Első lépés: Az Istennel való kapcsolat elfogadása
El kell ismernünk,
hogy az igazi imádat csak olyan szívből fakadhat, amely összhangban van
Istennel. Ennek értelmében, első lépésként fogadjuk el a kapcsolatot Istennel.
Ez a lépés úgy kezdődik, hogy beismerjük bűneinket, majd elfogadjuk a
megbocsátás és az örök élet örömét. Ekkor kapcsolatot teremtünk Jézussal, és
visszaszolgáltatjuk a tizedet, mellyel igazoljuk üdvösségünket Krisztusban, s
együtt ünnepelhetjük meg a Megváltót. Ez a megváltás jogosítja fel Krisztust
arra a pozícióra, amelyet fölvállalt életünkre vonatkozóan.
Második lépés: Isten mint a Teremtő elfogadása
A második lépés arra
vonatkozóan, hogy a tizedünk imádat legyen, hogy fogadjuk el Istent mint
Teremtőt. Ez által Ő újjáteremthet és új életet adhat nekünk. S mivel Ő a
Teremtőnk, felel minden szükségletünkért. Ekkor elismerjük, hogy a tizeddel Őt
imádjuk és Őt helyezzük az első helyre. Akkor választjuk az új életet, amikor
elsősorban Isten országát és az Ő igazságát keressük. Ebben az értelemben a
tized egy olyan eszköz, mely segít abban, hogy helyes fontossági sorrendet
állítsunk fel.
Harmadik lépés: Lemondani önmagunkról és elfogadni az
Ő uralmát
A tized imádati
magatartást feltételez, mivel az adományozó elfogadja, hogy Isten mindennek a
tulajdonosa. Ez a harmadik lépés. Elhatározzuk, hogy alávetjük magunkat Isten
uralmának, és elfogadjuk vezetését. Elismerjük, hogy mindenünk az Övé. Mi csak
egyszerű sáfárok vagyunk.
Tizedünkkel
Istennek szolgálunk, s ennek az a célja, hogy emlékeztessen bennünket, hogy
mindenünk az Övé. Segítséget kapunk, hogy javainkkal az Ő dicsőségére
sáfárkodjunk. Ez által elfogadjuk azt a felelősséget, hogy vigyáznunk kell
mindarra, amit ránk bízott.
Negyedik lépés: Isten gondviselésének, vezetésének és
szeretetének elismerése
Ha elfogadjuk az Ő
gondoskodását, vezetését és szeretetét irántunk, a tizedadást imádattá tesszük.
A tized juttatja eszünkbe, hogy Ő visel gondot rólunk, és hogy törődik életünk
minden apró részletével. Mielőtt tizedet adnánk, Ő már meghozta a szükséges
lépéseket napi szükségleteink kielégítésére. Hálatelt szívvel mutatjuk be Neki
a tizedet, elismerjük a kapott áldásokat, mivel nem is adhatnánk tizedet, ha
nem kaptuk volna már meg az áldást.
Ötödik lépés: Annak elfogadása, hogy szentnek kell
lennünk Isten előtt
A tized
mint imádat lehetőséget
ad, hogy elfogadjuk
a parancsot, miszerint
szentnek kell lennünk Isten előtt (lásd: 3Móz 20:26). S mivel az Ő
tulajdona vagyunk, szentek is, vagyis elkülönítettek egy különleges célra.
Amikor tizedet adunk, elismerjük, hogy teljes
mértékben az Övéi vagyunk. Így tizedünkkel bizonyítjuk, hogy Isten
„elkülönített” gyermekei vagyunk.
Hatodik lépés: Életünk újbóli odaszentelése Istennek
Ha elfogadjuk,
hogy a tized
szent, és hogy
az Istené, lényegében
az áldást ismerjük el azzal, ahogy a szent dolgokhoz
viszonyulunk. A helyes viszonyuláshoz pedig az kell, hogy az Istennel való
naponkénti járásunk fényében hozzuk tizedünket az Úr elé. Ezáltal a tized egy
lehetőség az odaszentelődésre. Örülhetünk üdvösségünk valóságának és az
elfogadásnak Krisztus által. Elfogadhatjuk az új életet Őbenne. Megünnepelhetjük
Isten jóságát, mellyel gondoskodik életünk anyagi oldaláról, és ugyanakkor
elismerjük, hogy Ő visel gondot lelki téren is rólunk. A tized Istenről és a
szívünkről tesz bizonyságot, valamint arról, hogy elfogadjuk és imádjuk Őt
életünk minden napján.
Egy
Dél-Csendes-óceáni szigeten élő 13 éves gyerek esete jól szemlélteti ezt az imádati
formát. Egy kifogott halat hozott, s azt mondta a gyülekezet presbiterének,
hogy ez az ő tizedadománya. Majd megkérdezte, hogy miként kell eljárnia a
hallal. A presbiter tanácsokkal látta el, majd gratulált neki, hogy sikerült
tíz halat kifognia. A gyerek erre így válaszolt: „Még nem! Ez volt az első hal,
amit fogtam. A többi még a vízben van. Most megyek, hogy kifogjam őket!”
Valóban, a tized
az Isten-imádat egyik eszköze, ha Őt helyezzünk életünk első helyére. A tized
kézzelfogható hálánkat jelenti az Istennel egyre szorosabbá váló
kapcsolatunkért.
Benjamin C.
Maxson, igazgató,
Keresztény
Sáfárság Osztály, Generál Konferencia
(Forrás: DYNAMIC,
2002. július–szeptember, 4–5. old.)
Isten azért teremtett, hogy naponta vele járj
Ábrahám és
Melkhisédek tizedeikkel nem az egyházat támogatták, mivel akkor még nem
létezett szervezett egyház. Egyszerűen csak imádták Istent.
A tized igazi oka
mindig az imádat. Ezzel viszonyulunk Istenhez mint Megváltónkhoz. Amikor
tizedet adunk, igazoljuk üdvösségünket Krisztusban, s együtt ünnepeljük a Megváltót.
Mivel Ő a Teremtőnk, gondoskodik minden szükségletünkről. Ezt ismerjük el, amikor
imádjuk Őt, s amikor a tizedadással Őt helyezzük az első helyre. A tizedet
imádattá tesszük Isten előtt, amikor elismerjük gondviselését, vezetését és
szeretetét irántunk.
Tizedadományunkkal
elismerjük, hogy teljes mértékben Istenéi vagyunk.
Isten terve ma az életemben
A következő üzenetet kaptam Istentől a mai
napra:
__________________________________________________________
______ ________________________________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________
Mit vár el tőlem Isten:
________________________________________________________________
___________________________________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________
________________________________________________________________
Isten
terve a mai napomra
Reggel:
__________________________________________________________
___________________________________________________________________
________________________________________________________________ ________________________________________________________________
Délben:
__________________________________________________________
________________________________________________________________________________________________________________________________
________________________________________________________________
Este: Korábban térjek nyugovóra,
_____________________________________
___________________________________________________________________ ________________________________________________________________
________________________________________________________________
Személyek,
akikért imádkozom:
1.
_____________________________
2. _____________________________
3.
_____________________________
4.
_____________________________
5.
_____________________________
6.
_____________________________
7.
_____________________________
8. _____________________________
9. _____________________________
10. ____________________________
Jegyzetek
________________________________ ________________________________
________________________________ ________________________________
________________________________ ________________________________
________________________________ ________________________________
________________________________ ________________________________
________________________________
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése